A fényszennyezés csökkentését a klímabarát települések is célként tűzték ki maguk elé. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseknek másodlagos hatása is rendkívül fontosak: kevesebb az energiafelhasználás és a kiadások is csökkennek.

Fognak-e még vajon a következő generációk háborítatlan, ragyogó csillagos égboltot látni? Vagy az emberiség által éjszaka kibocsátott fény már a világ minden táján elhomályosítja azt?

A feltett kérdés elsőre furcsán hangozhat a laikus ember számára, azonban hamar rá kell jönnünk, hogy nagyon is megalapozott problémát vet fel. A villanyfelhasználás ugyanis egyre nő, időben és térben tekintve egyaránt. Míg a központi áramellátás bevezetése előtt az emberek csak addig tudtak valamivel foglalatoskodni, amíg kint világos volt, addig mára már szinte bármikor lehet világost „csinálni”, amit a többség ki is használ; égeti a villanyt éjszaka is. A lakossági villanyfelhasználás mellett megnövekedett fénykibocsátást eredményez a közvilágítás, valamint a nagy metropolisok fénye. Ez pedig már nem csak Európára és Észak-Amerikára korlátozódik, hanem a világ minden táján probléma.

Ez a műholdfelvételek alapján készült térkép tanúsítja, hogy mennyi energiát pazarlunk el a világűr kivilágítására!

Kialakult tehát a fényszennyezés problémája, mely az esti égbolt felesleges megvilágítása mesterséges fényekkel. A levegőben lévő részecskékről a fény visszaverődik, így látjuk fénylőnek az eget, a csillagokat pedig egyre homályosabbnak. Már a mai viszonyok között is nehezebb a megfigyelés, de ha így folytatjuk, akkor nemsokára már csak a legfényesebb csillagok lesznek láthatók. Ezen csillagászati hatásain kívül a fényszennyezésnek rendkívül komoly ökológiai hatásai is vannak. A lumineszcenciára képes bogarak - mint például a szentjánosbogár – természetes fénye eltörpül a villanykörték fényéhez képest, így egyes fajok száma drasztikusan lecsökkent, mert a hím rovarok a nőstények halvány, de természetes fénye helyett az erőteljesebb, mesterséges fényforrásokat választják, ám ekkor párzás helyett sajnos csak megperzselődnek az izzólámpákhoz érve. A másik negatívum az állatok tájékozódásának megzavarása. Sok élőlény, ahogy a hangyák is, a fény polarizációja alapján tájékozódnak. Ez azonban megváltozik, így zavarva az állatokat az eligazodásban.

Egyre nagyobb szükség van az olyan területek megóvására, amelyek még háborítatlannak mondhatók. A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség az ilyen területeket kutatja fel és adományozza nekik a „Nemzetközi Csillagoségbolt Park” címet. Hazánkra büszkék lehetünk, hisz Európában először a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el ezt a címet a skóciai Galloway Park mellett 2009-ben. A név odaítélését több éves felkészülés és sok-sok mérés előzte meg, hogy biztosítva legyen a megalapozott döntés. A parkban azóta is szerveznek éjszakai, csillag megfigyelő túrákat. Az elismerést idén újabb követte: hazánkban: a Szövetség Arizonában bejelentette, hogy még egy terület: a Hortobágyi Nemzeti Park is elnyerte a megtisztelő címet, így létrejött a Hortobágyi Csillagoségbolt Park 2011. január 31-én. Itt a zavartalan csillagvizsgáláson kívül alapvető szempont volt, hogy Hortobágy európai szinten is kiemelten fontos a madárvilág szempontjából.

A fényszennyezés csökkentését a klímabarát települések is célként tűzték ki maguknak. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseknek másodlagos hatása is rendkívül fontos: a kevesebb energiafelhasználás. A fényszennyezés visszafogásával kapcsolatban konkrét cselekvési programot fogalmaz meg a Hegyvidéki klímastratégia. A díszkivilágítások üzemidejének csökkentése, valamint azok teljes mellőzése a hajnali órákban logikus és célravezető döntés. Így megtakarítanak energiát, kevesebb fényt bocsátanak ki, a lámpák élettartama is nő, valamint nem lehet szem elől téveszteni azt a rendkívül kézenfekvő tényt sem, hogy valóban, az emberek nagy része hajnalban alszik, nincs az utcán, így teljesen felesleges a díszkivilágítás. Erre mindenki odafigyelhetne a hétköznapokban is. Sajnos az a trend kezd uralkodóvá válni, hogy a szomszédok azon versenyeznek, hogy kinek van több világítása az ablakokon és a kertben például karácsonykor. Tegyük azonban félre az esztétikai élményt és próbáljunk inkább klímabarát módon gondolkodni: lefekvéskor kapcsoljuk le a világítást, hisz már úgysem fogunk gyönyörködni benne.

Ám elsődleges feladata az önkormányzatoknak van. Vannak olyan külföldi települések, ahol figyelembe veszik a lakosság éjszakai mozgását. Ez lenne az optimális megoldás hazánkban is. A növekvő energiaárak és szűkös költségvetések miatt mindenképpen ide fogunk ugyanis eljutni, de ha előbb cselekednénk, akkor mire eljön az idő, fel lennénk készülve a változásokra. Tanácsos tehát ezt megfontolnia nemcsak a klímabarát, hanem az összes településnek.

Források:
http://www.astro-zselic.hu/zselic_hu.html
http://csillagpark.hu/
http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/globe_at_night/learn_light_polluti...
www.hegyvidek.eu/kerulet/hegyvideki/hegyvidek-klimastrategia