Gyakran merül fel az a kérdés, miért érdemes egy településnek ehhez a Szövetséghez tartoznia. A számos előny mellett a legfontosabb a következő: a elmúlt évek során olyan „közös tudás” halmozódott fel a Szövetségben, amely hozzájárult ahhoz, hogy ezeken a településeken, olyan változások induljanak el, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy évek múlva a természet s a társadalom újból harmóniában éljen együtt.

Számos hazai és nemzetközi klímakutatás egyik fontos eredménye az – amelyet a gyakorlati tapasztaltok is megerősítenek -, hogy a jelenlegi társadalmi, gazdasági és politikai feltételek között a természet változásai miatt szükségessé vált lépések megtételére helyi szinten - ahol a helyi közösségek is bekapcsolódhatnak ebbe a munkába – jobbak a lehetőségei, mint nemzetközi és országos szinten. A helyi szintű programok kidolgozása mellett szóló érv az is, hogy a Föld országaiban több ezerre tehető azoknak az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek a száma, amelyek már eddig is sokat tettek a társadalmi rugalmasság növelése és a természetben tapasztaltató változásokhoz való alkalmazkodás érdekében. Nagyon sok egyéni/családi válasz is adható az éghajlatváltozásra, s a rugalmasságra ezen a szinten még nagyobbak a lehetőségek. Mégis azért foglalkozunk a közösségi szintű válaszokkal, mert az ember „közösségi lény”, és a társadalom hosszú távú fennmaradása szempontjából nem csak az a fontos, hogy az egyes emberek vagy néhány család tudjon úgy élni, hogy a természet erőforrásaiból kevesebbet használ fel, legyen képes az alkalmazkodásra és az egyre fontosabbá váló önellátásra. A jövő szempontjából fontos az is, hogy legyenek gyermekeik és hogy őket fel is tudjuk nevelni. Ez pedig csak közösségben képzelhető el.

Az elméleti megfontolások után az MTA Szociológiai Kutatóintézetben 2005-ben kezdtük el a „Klímabarát települések” program kidolgozását. Ez azonban nem egy „akadémiai” program, hanem önkormányzati vezetőkkel és a helyi közösségekkel folytatott együttműködés keretében folyamatosan alakuló, bővülő és a gyakorlatban is megvalósítható program.

A Klímabarát Települések Szövetségének célja, hogy minél több település és közösség ismerje meg azt, hogy a Föld milyen „beteg” állapotba került, ennek várható országos és helyi következményeit és azt, hogy minderre milyen helyi szintű válaszok adhatók. (A Szövetség céljai és a tagjai részletesebben a megismerhetők a klimabarat.hu oldalon.) Balog János a neves ökológus, „A megsebzett bolygó” című könyvében arról, hogy ír, hogy a Föld sebeit elsősorban az emberek okozták. E könyvre és annak üzenetére utalva a Szövetség célja így is megfogalmazható: Közösen küzdjünk a megsebzett bolygó gyógyításáért.

A már több éve működő program kertében a klímabarát településeken a klímakörök közreműködésével folyamatosan készülnek a helyi szintű éghajlatváltozási stratégiák és azok a részprogramok, amelyek a megfogalmazott és az önkormányzatok által elfogadott, támogatott célok megvalósítását elősegítik. A klímakörök léte és működése a „Klímabarát települések” program fontos eleme, hiszen a kitűzött célok megvalósításának akkor van esélye, ha minél több helyi lakost sikerül megnyerni ezek támogatásra. A klímakörök az éghajlatváltozással foglalkozó helyi lakosok álló az önkormányzattal együttműködő civil szervezetek, amelynek célja a stratégia kidolgozásának segítése mellett azok céljainak megvalósításában való részvétel is.

Az egyes klímabarát településeken eddig a következő fontosabb részprogramok készültek el illetve valósultak meg:

1) A klímatudatosság helyi szinten történő növelése (előadások, filmvetítések, közösségi rendezvények, kiadványok, helyi és országos sajtó segítsége…).
2) Az élelmiszer önellátás támogatása (pl. helyi piac, iskolai tankert – Hosszúhetény, Alsómocsolád).
3) A zöld-felületek védelme és ezek arányának növelése (Tatabánya, Pilis, Pomáz).
4) Hőség és UV riadó terv kidolgozása és alkalmazása (Tatabánya, Pomáz, Hegyvidék).
5) A rendkívüli helyzetekre való felkészülés (pl. az áramszünetre való felkészülést Szekszárdon és árvízre, szárazságra, vízhiányra való felkészülés, Pomázon).
6) Klímabarát üzletek kialakítása (Pilis).
7) A klímabarát közlekedés támogatása (több helyen).
8) Az energiaellátásban a takarékosság és az alternatív energiaforrások használatának támogatása (több helyen).
9) Zéró emisszió programhoz tartozó alternatívák és megoldások beépítése (pl.: Tatabánya, Szekszárd emisszió-csökkentő égéskatalizátor).
10) Komposztálás támogatása (több helyen).
11) Iskolai klímaprogramok indítása (több helyen).
12) Az időjárási események folyamatos megfigyelése és ezek rögzítése, régi események emlékeinek gyűjtése (könyvtárban, iskolában). (Pomáz)

E részprogramok kidolgozásával az elmúlt évek során olyan „közös tudás” halmozódott fel a Szövetségben, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a klímabarát településeken, s minden olyan településen, amelyek ezeket a programokat felhasználják, olyan változások induljanak el, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a természet s a társadalom újból harmóniában éljen együtt. A részprogramok többségének megvalósításához nincs szükség komoly anyagi forrásokra, a szükséges változásokhoz nélkülözetlen helyi szintű klímatudatosság kialakulásában mégis jelentős szerepük van. A programok egy része – például az energiatakarékosság és a klímabarát közlekedés – pedig nem kiadással jár, hanem költségcsökkentést eredményez.

A klímabarát települések eddigi munkájának legnagyobb elismerése az volt, hogy 2010-ban a Szövetség 4. konferenciáján Sólyom László, köztársasági elnök, is rész vett és a konferencián megtartott előadásában nagyra értékelte mindazt, amit ezek a települések eddig tettek. (Fénykép)

Bízunk benne, hogy a Magyarországon és Föld országaiban továbbra is folyamatosan nő azoknak a településeknek és helyi közösségeknek a száma, amelyek egyre intenzívebben keresik a megsebzett bolygó gyógyulási lehetőségeit és abban is, hogy még időben meg is találjuk ezt a gyógymódot.

Antal Z. László