A magaslégköri ózonréteg vékonyodása a múlt század 70-es éveiben kezdődött. Tudósok kimutatták, hogy ezt egyes halogénezett szénhidrogének (halonok, CFC-k, HCFC-k, metil-bromid, szén-tetraklorid…) levegőbe jutása okozza. Az ózonpajzs védi meg az élővilágot a napsugárzás káros mértékű UV-B tartományától. Az ózonréteg elvékonyodásával ez a védőréteg gyengül, s növekszik az UV-B sugárzás, ami számos káros hatással jár. A további romlás megakadályozása érdekében 1985-ben aláírták az ózonréteg védelméről szóló Bécsi Egyezményt, ami a légkör fokozott megfigyelését és bizonyos önkéntes kibocsátás csökkentést jelentett. Hamar kiderült, hogy ennél komolyabb nemzetközi összefogás szükséges, ezért hozták létre 1987-ben az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvet. Mexikó elsőként, Kelet-Timor 196. országként ratifikálta a Montreali Jegyzőkönyvet (hazánk 1989-ben erősítette meg). Ezzel 2009-ben a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások közül elsőként univerzális támogatottságot ért el, hiszen a Föld valamennyi akkor elismert országa csatlakozott hozzá.

A magaslégköri ózonréteg állapotának visszaállítása az előző évszázad 70-es éveinek a szintjére nagyon fontos, mert ennek hiányában:
   o Növekszik a bőrrákos megbetegedések száma
   o Növekszik a szürke hályog előfordulás
   o Csökken az immunrendszer védekező képessége
   o A műanyagok korábban öregszenek
   o Csökken számos mezőgazdasági növény termése
   o Tengeri ökoszisztémák kerülnek veszélybe.

Az ózonkárosító anyagok (kb. 100 vegyület) mintegy 98%-át már kiváltották világszerte a fejlett országokban, amiből hazánk is jelentősen kivette részét. A világméretű intézkedéseknek köszönhetően becslések szerint mintegy 20 millió bőrrákos megbetegedést és 130 millió szürke hályog esetet sikerült megelőzni. A fejlődő országok 10-15 évvel hosszabb időt kaptak az ózonkárosító anyagok kiváltására, az ő kiváltási szintjük mintegy 60% jelenleg.

A magaslégkör klór- és brómion koncentrációja egy évtizede csökkenni kezdett, de sajnos ezzel együtt nem indult meg az UV-B sugárzás mérséklődése. Kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent a légkör kén-dioxid és por szennyezése is, ami egyébként szűrőhatással bírt az UV sugárzásra. Ezt látszik igazolni az alábbi ábra, ahol az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései mintegy 4%/10 év UV sugárzás emelkedést mutatnak.

Az ózonkárosító anyagok egyben jelentős üvegházhatással is rendelkeznek, tehát kiváltásuk az éghajlat melegedés elleni küzdelemben is nagy jelentőségű. Az ózonkárosító anyagok eddigi kiváltása révén mintegy 100 Gt CO2 egyenértékű üvegházgáz kibocsátását előztük meg, ami többszöröse a Kiotói Jegyzőkönyv által elért mérséklésnek. Jelenleg az ózonrétegre már nem káros, de magas üvegházhatású HFC-k kiváltása, csökkentése került előtérbe.

Magyarország soha nem gyártott ózonréteget károsító anyagokat. Az országos igényt importból fedezzük, amit engedélyezési rendszer ellenőriz. A korábbi évek során megszerveztük a CFC, HCFC hűtőközegekkel, illetve habosító anyagokkal előállított hűtőberendezések visszagyűjtését, a szénhidrogének regenerálását és ártalmatlanítását, valamint a nem kritikus helyen rendszerben lévő halonok begyűjtését és ártalmatlanítását.

Magyarország ratifikálta a Bécsi Egyezményt (1985.), a Montreali Jegyzőkönyvet (1987.), annak Londoni (1990.), Koppenhágai (1992.), Montreali (1997.) és Pekingi (1999.) módosításait. Ezek a módosítások további vegyi anyagokat vontak be a szabályozásba, illetve a kiváltási határidőket szigorították és más megelőző intézkedések bevezetését írták elő. Magyarország teljesítette e jogi eszközökben vállalt kötelezettségeit és jelentős lépéseket tett az ózonkárosító anyagok kiváltása terén. A 80-as években ezekből az anyagokból idehaza mintegy 7000 tonnát használtunk évente, ami néhány tonnára csökkent napjainkra Határidőre betiltottuk a halonok, CFC-k, szén-tetraklorid és metil-kloroform felhasználását. Ezeknek az eredményeknek az elérését segítette több GEF-projekt. Ma már csak analitikában és meglévő hűtő- és klímaberendezések szervizeléséhez engedélyezett az ózonkárosító anyagok felhasználása.

A végrehajtás a 310/2008. (XII. 20.) kormányrendelet, valamint az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történik. A Montreali Jegyzőkönyvben, valamint az uniós és hazai jogszabályokban foglalt előírások végrehajtásáért a Vidékfejlesztési Minisztérium a felelős a jelenlegi kormányzati munkamegosztásban.

Tóth Róbert, osztályvezető
Szennyezés-elleni Osztály
Környezetmegőrzési és –fejlesztési Főosztály
Vidékfejlesztési Minisztérium