SZÉLSŐSÉGES METEOROLÓGIAI HELYZETEK 2010. MÁJUS–JÚNIUSBAN
BOZÓ LÁSZLÓ – HORVÁTH ÁKOS – ZSIKLA ÁGOTA – HADVÁRI MARIANNA – KOVÁCS ATTILA
Kulcsszavak: Zsófi a és Angéla ciklon, leírás, lezajlás, előrejelzés.
A Zsófi a ciklon hatására rendkívül erős és hosszan tartó vihar pusztított hazánkban. A széllökések több helyen is meghaladták a 120 km/h sebességet. A vihar hatalmas mennyiségű csapadékhullással járt. Mindez jelentős anyagi károkat okozott. A ciklon pusztító hatásának legfőbb oka az volt, hogy hosszú ideig tartózkodott a térségünk fölött. A térségünkben leggyakoribb nyugati alapáramlással átvonuló rendszerek csapadéka nagyobb területeken oszlik el, a hosszú ideig tartó, viharos szelet kiváltó zárt, ciklosztrófikus áramlási rendszer olyankor kevésbé tud kialakulni, illetve nem lesz olyan hosszú életű. Ez a mediterránból felhúzódó ciklon azonban nem ilyen jellegű volt.
2010. május 31. és június 4. között Magyarország felett örvénylett a mérsékelt övi ciklon, amely elsősorban a rendkívüli csapadékkal okozott katasztrófahelyzetet az ország jelentős részén. A vihar olyan szempontból is rendkívüli volt, hogy mindössze két héttel azután tört az országra, hogy a megelőző Zsófi a nevű légörvény (2010. május 15–18.) már végigpusztította térségünket. A statisztikák szerint körülbelül 10 évente egyszer fordul elő ilyen jellegű pusztító ciklon hazánk térségében, most azonban egymás után kétszer kellett szembesülni a napokig felettünk tartózkodó aktív ciklonok hatásával. A 2010. május 15–18., illetve a május 31. és június 4. között Magyarország fölé került két ciklon együttesen korábban még nem tapasztalt időjárási helyzetet teremtett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) alapinformációként alkalmazott ECMWF nagy pontossággal jelezte előre a ciklon fejlődését és áthelyeződését, lehetővé téve az OMSZ-nél futtatott nagyfelbontású modelleknek a folyamatok leskálázását. Az illetékes szervek felé a riasztások időben kimentek, nem érte őket váratlanul a vihar.
MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
TAMÁS JÁNOS
Kulcsszavak: vízgazdálkodás, stratégia, klíma, mezőgazdaság.
A mezőgazdaság tradicionális feladatköre mára jelentősen átalakult. A tiszta, megbízható, megfizethető és egyedi minőséget biztosító hagyományos élelmiszer-előállító funkcióján túl, mára jelentősen felértékelődött a természeti erőforrások megőrzésében betöltött nélkülözhetetlen szerepe. Így meghatározóvá vált a talaj-, a vízkészlet-, a biodiverzitás- és tájképvédelemben végzett munka, továbbá a vidéki lakosság életminőségének és megtartó erejének növelésében játszott szerepe. Magyarországon ez az európai átlagnál is kiemelkedőbb szerepkör, amely nélkülözhetetlen az általános társadalmi felemelkedés szempontjából is. Minden fenntarthatónak szánt regionális beavatkozásban kikerülhetetlen a víz-élelmiszer-energia-társadalom kapcsolatrendszerének folyamatos optimalizálása. A mezőgazdaság és vízgazdálkodás kapcsolatrendszerét és a javasolt stratégiai döntési feladatokat részletezi a publikáció. A mezőgazdaság és vízgazdálkodás kapcsolatáról összefoglalóan megállapítható, hogy paradigmaváltás szükséges. A táblaszintű vízgazdálkodási és a vízháztartási elemeket külön kezelő megoldások helyett, a vízgyűjtőszintű egységes hidrológiai vízkörforgást figyelembe vevő megoldások lehetnek csak fenntarthatóak, melyeknek szerves része a mezőgazdasági vízgazdálkodás is.
ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS KLIMATIKUS SZÉLSŐSÉGEK: PROBLÉMÁK ÉS FELADATOK
MÁTYÁS CSABA – GÁLOS BORBÁLA
Kulcsszavak: klimatikus szélsőségek, szárazsági erdőhatár, erdőgazdálkodás.
A klímaváltozással a hidrológiai ciklus és az energiaforgalom felgyorsul, gyakoribbak az időjárási szélsőségek, a heves esőzések és viharok. A viharkárok további növekedésére az erdőgazdálkodásnak is fel kell készülnie.
Hosszú távon a zonális erdők előfordulását a szárazsági erdőhatáron azonban nem a vihar- és árvízkárok, hanem az aszályok limitálják. A fő gazdasági fafajok jövőbeni elterjedését és hozamát a csapadékhiányos időszakok gyakoriságának, hosszának várható változása határozza meg.
A klimatikus szélsőségek és azok következményeire való felkészüléshez előrelátó, az ökoszisztémák stabilitását segítő aktív beavatkozás elfogadtatása egyaránt szükséges az erdészetben, a természetvédelemben és a közvéleményben. Nemzetközi összefogással végzett kutatás és monitoring indokolt a hosszú távú adaptációs stratégia és erdészeti politika kialakításához.
FÖLDCSUSZAMLÁSOK 2010-BEN
OSZVALD TAMÁS
Kulcsszavak: földtan, települések, veszélyforrások, káresemények.
A 2009. december 31-i állapot szerint 909 olyan település található Magyarországon, vagyis a települések számának közel egyharmada, amelyen valamilyen földtani veszélyforrással lehet számolni. Az idei rendkívüli időjárás következtében további 35 településen jelentkezett valamilyen, a földtani közeg tönkremenetele miatt bekövetkezett káresemény. Vagyis a 2010. október 31-i állapot szerint 944-re nőtt a földtani veszélyforrással érintett települések száma. A földtani veszélyforrásokat 25 csoportba sorolják. Ilyenek például a lejtős tömegmozgások, mint a földcsuszamlások, rétegcsúszások, illetve az omlásos folyamatok, vagy az alápincézett, alábányászott területek, a regionális felszínsüllyedések és felszínemelkedések. Lejtős tömegmozgást 415 településen tartanak nyilván. Míg 2005–2009 között a 60-110 bejelentésből mindössze 5-19 földcsuszamlásos eset volt, addig 2010. augusztus 31-ig, tehát az év első kétharmadában 446 bejelentés, 585 helyszínen történt valamilyen földtani katasztrófa, melyből 113 helyszínen volt földcsuszamlás.
SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁS HATÁSA A HAZAI KÖZLEKEDÉSI RENDSZERRE
KÖVESNÉ GILICZE ÉVA
Kulcsszavak: szélsőséges időjárás, közlekedési rendszerek, károk, megoldás.
A kárérték augusztus végéig a közlekedési infrastruktúrában meghaladja a 30 milliárd forintot, amely 8 milliárd forintot jelent a vasúti, 12 milliárd forintot az országos közúti, és 10 milliárdot az önkormányzati úthálózatnál.
Jelentősek, de eddig nem számszerűsítettek a szolgáltatókat ért károk is, mert a bevételkiesések, a közlekedési üzem rövidebb-hosszabb idejű részleges vagy teljes működőképtelensége az üzemeltetői költségeket jelentősen növeli. A magánjárművek tönkremenetelével kapcsolatos egyéni károk enyhítése csak a biztosítottaknak jelent megoldást. Nehezen számszerűsíthető károk érték a gazdasági rendszer szereplőit is a közlekedési kapcsolatok hiánya miatt bekövetkező termelési zavarok révén.
Megoldás az integrált közlekedéspolitika, ami komplex feladat, rövid távon problémakezelést, középtávon problémamegoldást, hosszú távon a probléma megelőzését jelenti.
ÁRAMSZOLGÁLTATÁS ÉS A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁS
PATAY LÁSZLÓ
Kulcsszavak: áramszolgáltatás, időjárás, közvetett hatások, üzemzavarok, elhárítás.
A szélsőséges időjárás hatásai általában nem közvetlenül, hanem közvetetten okoznak áramszolgáltatási zavarokat, melyek rendkívül súlyosan érintik a lakosságot, a termelő, szolgáltató tevékenységet, hiszen az áram átszövi a mindennapokat, a legkülönfélébb tevékenységeket, a pihenést, szórakozást stb. Ezért rendkívül fontos az áramszolgáltatás minőségének folyamatos javítása, de ennek ellenére a szélsőséges időjárás közvetlen és közvetett hatásai miatt növekvő elvárás a szolgáltatás helyreállításának gyorsítása, technikai, technológiai fejlesztések, valamint a kommunikáció és a különféle együttműködések révén.
JÖVŐBE TEKINTÉS ÉS MEGELŐZÉS
HOFFMANN IMRE
Kulcsszavak: árvizek, katasztrófavédelem, mentés, tanulságok, feladatok.
A Zsófi a és Angéla ciklon döntő szerepet játszott a rendkívüli árvíz kialakulásában. Két hónap alatt országos átlagban 294 mm csapadék hullott. Az árhullámok hatására az eddig mért legnagyobb vízállások sorban megdőltek. Az árvíz nagyságát jól tükrözik a következők. A május–júniusi események hatására országosan 848 településen volt védekezés. A kitelepítettek száma 5259 fővel érte el a maximumot. A védekezésben részt vevő erők létszáma csúcsidőszakban közel 25 000 fő volt. Az OKF összesen 1403 főt csoportosított át. A katasztrófavédelem Krízis Intervenciós Team tagjai 43 fővel vettek részt a kitelepítettek lelki gondozásában. A védekezésben országosan 14,3 millió homokzsák került beépítésre, ebből az OKF készleteiből 5,7 millió.
A május–júniusi árvízi védekezésben a katasztrófavédelem az állami fővédvonalakon védekező vízügyi szerveket segítette, az önkormányzati védvonalakon folyó védekezéshez, a helyi vízkárelhárításhoz lakosságvédelmi és logisztikai támogatást biztosított, valamint tervezte, szervezte a szükséges kitelepítéseket, befogadásokat, közreműködött azok végrehajtásában.
A vezetés és irányítás területén szerzett tapasztalatok alapján önkritikusan leszűrhető, hogy az átlátható, gyors irányítás, vezetés, valamint a jelenlegi irányítási rendszer széttagoltságának és párhuzamosságainak megszüntetésével egységes központi koordináló, irányító szerv erősítése szükséges.
A TELEPÜLÉSTUDOMÁNY ÉS A SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁS
MEGGYESI TAMÁS
Kulcsszavak: településtudomány, fejlesztés-rendezés, koordinálás, lakóparkok, paradigmaváltás.
Ha elfogadjuk, hogy a településtudomány a földtudományok, a társadalomtudományok és a műszaki tudományok átfedésében létezik, akkor léte és hatékonysága alapvetően az együttműködésen múlik. Valószínű, hogy az idei természeti katasztrófák következményei mérsékelhetők lettek volna az egyes érintett szakterületek, intézmények és döntéshozók szorosabb és hatékonyabb együttműködésével. Ezenkívül, mint oktató azt mondanám, hogy paradigmaváltás szükséges az oktatásban és a nevelésben is. A környezet iránti felelősség a jövő egyik kulcskérdése. Mi már talán kevésbé vagyunk hajlamosak a változásra és a paradigmaváltásra, de a fiatalokban bízni lehet. A katasztrófák nem csak tragédiák, hanem a tudományok fejlődésének előmozdítói is.
KLÍMA- ÉS IDŐJÁRÁS-VÁLTOZÁS, VALAMINT AZ EGÉSZSÉGÜGY
MOLNÁR KORNÉLIA – PÁLDY ANNA
Kulcsszavak: Tisztiorvosi Szolgálat, feladatok árvíz és hőség esetén.
A védekezés és a kárfelszámolás ÁNTSZ-t érintő elemei az árvíz esetén a következőkben foglalhatók össze. Az első és legfontosabb feladat az ivóvízbiztonság. Másodsorban az egészségügyi és gyógyszerellátás biztosítása rendkívül komoly feladat. A kitelepítettek elhelyezése külön feladatot jelentett a Szolgálat számára. A védőoltások szervezése, megadása, oltóanyag-biztosítás egy újabb feladat. A rovar- és rágcsálóirtás, ezek között kiemelten a szúnyogirtás nagyon fontos tevékenység volt az árvizes területeken. A temetés hagyományos módját a magas talajvízszint miatt az árvizes és belvizes területeken egyaránt fel kellett függeszteni. És végül a feladatok között a fertőtlenítést szükséges említeni, melynek jelentősége igen nagy.
Összefoglalva a hőséggel kapcsolatos következtetéseket, az mondható el, hogy 2010 június–júliusában hazánkat három hőhullám érte el, két alkalommal másodfokú, és egy alkalommal harmadfokú riasztásra került sor. A hőhullámok alatt mind Budapesten, mind országos szinten jelentős, 28, illetve 21% többlethalálozás következett be. A legmagasabb arányú – és itt szeretném aláhúzni ezt az adatot –, 74%-os többlethalálozás június 10-én következett be Budapesten, amelyben a megelőző hét csapadékos, hideg időjárású nap után bekövetkező hirtelen nagy hőmérséklet-változás játszott igen nagy szerepet.
ÁRVÍZI TANULSÁGOK ÉS TENNIVALÓK
TOMPAI GÉZA
Kulcsszavak: árvízi tanulságok, felelősök feladatai, rendezési tervek, jogszabályok.
Megállapítható, hogy a terület- és településrendezés, valamint az építésügy eszközei, jogszabályai rendelkezésre állnak, tehát amennyiben ajánlást érdemes tenni, akkor leginkább a települési önkormányzatok, partnerintézmények, érintett ágazatok számára tehető egy olyan ajánlás, hogy érdemes ezeket az eszközöket használni, érdemes ezeket az eszközöket nagyobb figyelemmel, nagyobb előrelátással igénybe venni.
BIZTOSÍTÁS ÉS A SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁS
VERECZKI ANDRÁS
Kulcsszavak: katasztrófakockázat, katasztrófakárok, biztosítás, szolidaritás.
Ellenőrizve, egészen 2000-ig visszamenőleg: nem volt olyan évünk, amiben a napi kárbejelentések összege 100 millió forint fölé csúszott volna, de ebben az évben három, de inkább öt ilyen csúcs fordult elő!
Sajnos megállapítható, hogy gyakorlatilag minden harmadik károsult teljesen védelem nélküli. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ezek magas, vagy közepesen magas kitettségű területek.
Megállapítható, hogy az összeg, amiért ma Magyarországon egy olyan biztosítási szerződést meg lehet vásárolni, ami fedezetet nyújt egy katasztrófára, az egy tíz-húszmilliós ingatlan esetén havi ezer, kétezer forintot jelent. Körülbelül annyiba kerül, mint egy jó kövér hamburgermenü a bevásárlóközpontban. Ez az összeg már nemcsak a katasztrófákra nyújt fedezetet, hanem a tűzkárra, a csőtörésre, a különböző olyan típusú károkra, amik egy háztartásban általában bekövetkezhetnek. Bárkitől elvárható a felelős állampolgári magatartás és az ilyen mértékű önkéntes szolidaritás, hogy ezzel a csekély összeggel gondoskodjon a saját és mások biztonságáról, és ne potyautasként az állami kártalanításra vagy segélyre várjon.
GM NÖVÉNYEK ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS: ZÖLDENERGIA
DUDITS DÉNES
Kulcsszavak: növénynemesítés, géntechnológia, élelmiszer-biztonság, fotoszintézis, zöldenergia, keményítő, cellulóz, biomassza, fenntarthatóság.
Termesztett növényeink többszörös szerepben is érintettek, amikor a klímaváltozás következményeit mérlegeljük, és keressük a hatások mérséklésének lehetőségeit. A földhöz kötött növények elsődleges elszenvedői a szélsőséges időjárási hatások gyakoribbá válásának. Aszály- és hőtűrés, fagyellenállóság vagy vízborítottság és oxigénhiány túlélése kiemelt sajátosságok a nemesítési célok között. Az érem másik oldala, hogy a növénytermesztési technológiák maguk is felelősek az üvegházhatású gázok termelődéséért, ezért olyan növények vetése indokolt, amelyek lehetővé teszik környezetbarát növénytermelési technológiák alkalmazását. Az alábbi elemzés bemutatja, hogy a rekombináns DNS módszerek alkalmazása miként segítheti a növénynemesítés eredményességét mind a növekvő élelmiszer-, mind a megújuló energiaszükségletek kielégítésében. A termésbiztonság és a termőképességi kapacitás maximális kihasználása feltételezi a kedvező hatású gének felkutatását, izolálását, majd az optimalizált funkciójú gének visszaépítését a gazdasági növények genomjába. Ez a műveletsor vezet el az ún. GM növényekhez. Példák sorával igazoljuk, miként teszi lehetővé a molekuláris nemesítés a CO2 hatékonyabb megkötését, mely gének működésének fokozása vezet nagyobb biomassza-termeléshez, megteremtve ezzel a bioenergia gazdaságos előállításának feltételeit. Mérlegelve a nemzetközi kutatási eredményeket, a növények növekedését, fejlődését szabályzó molekuláris folyamatok titkait megvilágító és egyre bővülő ismeretek körét, könnyen belátható, hogy a klímaprobléma kezelésének sikeressége sokban függ a tudomány kínálta ismeretek, technológiák alkalmazásától.
