A fényszennyezés és következményei
„Mennyi csillag van az égen!” A nagyvárosokban élőktől gyakran elhangzik egy-egy ehhez hasonló mondat, amikor hosszú idő után először látogatnak vidékre, ahol az éjszakai égbolton lévő csillagok látványától semmi nem foszt meg bennünket. Joggal kérdezhetjük, mégis mi vehetné el tőlünk ezt az élményt a városokban? A válasz erre: a fényszennyezés.
Talán már sokan hallottak a fényszennyezésről, mégis vannak köztük sokan, akik nem tudják pontosan mit is takar ez a fogalom. Az ő kedvükért jön egy definíció: „Fényszennyezésnek nevezzük az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítását.” (Wikipédia) A páráról és porról visszaverődő mesterséges fénynyalábok teszik a kelleténél jóval világosabbá az éjszakai égboltot. A legfőbb szennyezők a reklámtáblák, a túlzott közvilágítás, a repterek kivilágítása, a diszkólámpák, és az épületek, bevásárlóközpontok kültéri lámpái.
Az alábbi képen megfigyelhetjük, hogy ahogy a belvárosból a külvárosok, majd a vidéki területek felé haladunk, hogyan változik az éjszakai égbolt látványa (azaz mennyivel több csillag látható a nagyvárosok központjától távolodva).
A csillagok látványa az éjszakai égbolton
Mióta beszélhetünk fényszennyezésről? Abból az időből, amikor az ember még gyertyát, fáklyát, tűzhelyet használt világítás céljára, nem származnak feljegyzések káros hatásokról. A 20. században, a világháborúk idején a szigorú elsötétítési rendelkezések arra engednek következtetni, hogy a városok már messziről láthatóak voltak, azaz a közvilágítás mértéke már a század közepén is igen magas volt. Erre jó példa a következő eset is: 1942-ben, Kalifornia államban a Mont Wilson Obszervatóriumnak csak Los Angeles háborús elsötétítése idején sikerült helyesen megmérni az Androméda-galaxis távolságát, mely azóta is alapjaiban határozza meg a Világegyetem méretéről alkotott elképzeléseket.
A második világháború után a fejlett országok rohamos gazdasági fejlődésnek indultak, ezáltal egyre többet fektettek a közvilágítás kiépítésébe is, illetve megjelentek a kivilágított épületek, felhőkarcolók, toronyházak, mely változás súlyos következményei már az 1950-es években is észlelhetőek voltak az állatvilágban. A fényszennyezést kezdetben a csillagászok és biológusok kezdték emlegetni. Az 1980-as évekre sikerült eljutni oda, hogy különböző egyesületek alakultak (például az International Dark-Sky Assosiation, azaz az IDA), melyek a fényszennyezés ellen küzdenek. Kezdetben csupán néhány csillagászati obszervatórium közelében, az elmúlt években azonban már egyre több helyen vezetnek be különböző jogszabályokat, rendeleteket, egyeseket csillagászati, másokat természetvédelmi, míg megint másokat energiatakarékossági okokból. Az ok nem is lényeges, ha a cél ugyanaz: csökkenteni a fényszennyezést.
A fényszennyezésnek ugyanis súlyos ökológiai és egészségkárosító hatásai vannak, melyekről a legtöbben nem tudnak.
Az ökológiai következmények közé tartozik bizonyos állatfajok élőhelyének, tájékozódásának, szaporodásának megzavarása. Elsősorban a madarakat és a rovarokat érintik a mesterséges éjszakai fények. A madarak közül a költöző- és vándormadarak a leginkább érintettebbek. Ők ugyanis az éjszakai égbolt alapján tájékozódnak, de ha a megnövekedett háttérfényesség miatt nem látszanak a csillagok, eltévednek és elpusztulnak. Előfordulhat az is, hogy egy-egy kivilágított térség fölé érve azt hiszik reggel van, leszállnak, azonban ha táplálékszerzésre alkalmatlan a hely, ebben az esetben is elpusztulhatnak. Az Egyesült Államokban évente több millió madár esik áldozatul a kivilágított kommunikációs tornyoknak, melyek vörös és sárga fényei csalogatják őket, továbbá madarak milliói pusztulnak el annak következtében is, hogy kivilágított toronyházaknak ütköznek. Egy szomorú példa a helyzet súlyosságának érzékeltetésére: „Wiskonsinban 1957. szeptember 20-a reggelén például egy torony 150 méteres körzetében 20.000 elpusztult madár tetemét találták.” (Andrási, 2005)
A madarak énekét is megzavarhatják a mesterséges fények, hajnalban korábban kezdenek énekelni, ezáltal kevesebbet pihennek, gyengébbek lesznek és jobban ki vannak szolgáltatva a ragadozóknak.
A rovarok közül a szentjánosbogarakra vonatkoznak a fényszennyezés legsúlyosabb következményei. Ezek a bogarak ugyanis fényjelzések alapján találják meg egymást a párzási időszakban, azonban a mesterséges fények következtében a szentjánosbogarak összezavarodnak, eltévednek és a szaporodási kísérlet kudarcba fullad. Így lehet, hogy egyre kevesebben vannak, s számuk továbbra is csökken.
A legtöbb rovar vonzódik a lámpák fényéhez, és ha tömegesen összegyűlnek a fényforrás körül, könnyen áldozatul eshetnek madaraknak, békáknak, sünöknek, vagy akár maga a világítótest is „megsütheti” őket.
Meg kell még említeni a Floridában honos tengeri teknősöket, melyek az éjszakai sötétség védelmében bújnak ki tojásaikból, majd indulnak a homokban a tenger felé, miközben a tenger felszínéről visszaverődő csillagfény mutatja nekik az irányt. Azonban sokszor ahelyett, hogy a tenger felé vették volna az irányt, a tengerparti hotelek fényei eltérítették őket, rossz irányba indultak és elpusztultak. Ma már, hogy ezt elkerüljék, a floridai partvidéken szabályozzák a közvilágítást.
Mielőtt azt gondolnánk, hogy a fényszennyezés ránk semmilyen hatással nincs azon kívül, hogy nem látjuk a csillagokat, eloszlatnám ezeket a tévhiteket. A túlzott éjszakai fények csökkentik az emberi szervezetben a melatonin nevű hormon termelését, mely gyökfogó és immunrendszer-erősítő hatással is rendelkezik, így hosszú távon növelhetik a rák kialakulásának kockázatát. (Andrási, 2005) Ezen kívül, aki a kintről beszűrődő mesterséges fények között alszik, nem tudja rendesen kipihenni magát, fáradtabb, stresszesebb lesz. (Andrási, 2005) Továbbá több tanulmányban feltételezik, hogy nagyobb valószínűséggel lesz fiatalon szüksége szemüvegre annak, aki gyerekkorában nem teljes sötétségben aludt. (Láttad már a Tejutat? ) Így tehát nagyon fontos, hogy megfelelően besötétítsünk lefekvés előtt, ezzel kivédve a fényszennyezés káros hatásainak nagyobb részét.
Még egy terület van, amiről szót kell ejtenünk: a közlekedésbiztonság. Sok közúti balesetnek lehet az oka a nem megfelelően elhelyezett, ezáltal a sofőrt zavaró lámpa, mely szemkáprázást idéz elő és fokozza a balesetveszélyt.
Mi a helyzet jelenleg a világon és Magyarországon? A kutatók szerint, ha a fényszennyezés a jelenlegi ütemben növekszik, 2025-re szabad szemmel már csak a Hold és még néhány csillag lesz látható az égbolton. Az alábbi kép egy műholdfelvételt ábrázol és jól látszik rajta, hogy mennyi fényt pazarolunk el a világűr kivilágítására.
A fényszennyezés látványa a világűrből
Hazánkra nézve azonban bíztató lehet egy nemrég történt esemény. 2009 novemberében ugyanis a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el „nemzetközi csillagoségbolt-park” címet Európában elsőként, a skóciai Galloway Forest Parkkal közösen. A díjat a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (IDA) alapította és olyan területeknek ítélik oda, ahol a csillagos égbolt látványát nem zavarják mesterséges fények. A Zselicben létrehoztak egy tanösvényt és éjszakai csillagnéző túrákat szerveznek, melyekre bárki ellátogathat.
Hazánkban 2004-ben rendezték meg az első fényszennyezésről szóló konferenciát Debrecenben, a másodikat 2006-ban Pécsett, a harmadikat pedig 2009-ben Budapesten az MTA Székházában. A 2009-es konferencia zárónyilatkozatában felhívták a figyelmet a törvényi szabályozás fontosságára, jogszabály előkészítésére, mely a zavaró fények szabályozásával foglalkozna.
Magyarországon először a Komárom-Esztergom megyei Dág község önkormányzata foglalkozott komolyabban a fényszennyezés problémájával és 1998-ban rendeletet is hoztak annak megakadályozására.
A probléma egyre több helyen felmerül, és ami még fontosabb, egyre több helyen próbálnak lépéseket tenni a fényszennyezés csökkentésének érdekében. A 2010-ben megjelent Hegyvidéki Éghajlatváltozási Stratégiában is helyett kaptak a fényszennyezés csökkentésére vonatkozó javaslatok.
A közvilágítás kényesebb kérdés a fényszennyezés problémáján belül. Különböző igények merülnek fel időről-időre újfajta lámpák iránt, melyek például csak akkor világítanak, ha elhalad arra valaki, egyébként csupán halványan pislákolnak. Azonban ezt törvények, előírások nem teszik lehetővé. Felmerült az a kérdés is a pomázi közvilágítás kapcsán, hogy esetleg használhatnának napenergiával feltöltődő lámpákat, de sajnos ez anyagi okok miatt nem megoldható.
Végezetül még egy-két szót ejtenék a Föld Órája elnevezésű kezdeményezésről, melyet 2007-ben tartottak meg először. A mozgalom lényeg, hogy egy előre meghatározott időpontban, március végén egy órára mindenki kapcsolja le a fölösleges világítást. Évről-évre egyre több ország és település csatlakozik a rendezvényhez, mely bíztató előjel. Ez azt jelenti, hogy egyre többen foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Egy óra alatt rengeteg energiát spórolhatunk meg, és ha mindenki odafigyelne arra, hogy fölöslegesen ne világítson, akkor akár a rendesen felhasznált energia 13 százalékát is megtakaríthatnánk. Ez volt 2010-ben a legjobb eredmény, melyet az új-zélandi Christchurch településen értek el. 2011-ben március 26-án, este fél 8 és fél 9 között lesz a következő Föld Órája, melyhez bárki csatlakozhat. Természetesen ez a kezdeményezés akkor érne el jelentős eredményeket, ha nem csak évente egyszer, egy órán át figyelnénk az energiatakarékosságra, hanem a mindennapok során is, ugyanis mindenki tehet lépéseket a fényszennyezés csökkentésének érdekében már azzal is, ha lekapcsolja az otthonában fölöslegesen égő lámpákat.
Készítette: Bencze Kinga
 A Google is csatlakozott a kezdeményezéshez |
 Az Eiffel-torony a Föld Órája idején. |
Források
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyszennyez%C3%A9s
http://en.wikipedia.org/wiki/Earth_Hour
http://www.meteo21.hu/hirek/hir.php?mid=146de7f28095ca
http://polaris.mcse.hu/2002._ev_archivuma/2002-december-mi-is-az-a-fenys...
http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/
http://www.gazlap.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=64
Andrási Zsuzsanna (Szabóné) (2005). A fényszennyezés szabályozásának lehetőségei Magyarországon, Szeged.
Az internetes források utolsó megtekintési időpontja: 2010. december 4.
Képek forrása:
1. kép Raj Chanian's Astrophyics Blog
2. kép Magyar Csillagászati Egyesület
3. kép The New Dimension - Support Earth Hour
4. kép ABC News - Eiffel Tower during Earth Hour
