Vári Anna: 
„A Tiszta atomenergia?
Radioaktív hulladékkezelés Magyarországon és külföldön” 
című könyvének 4.2.1. fejezetét közöljük.

[2009 L'Harmattan Kiadó - www.harmattan.hu]

4.2. A KÖZVÉLEMÉNY ALAKULÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

Az európai országok közvélemény-kutatásai közül számunkra legérdekesebbek az un. Eurobarometer vizsgálatok, amelyek az Európai Unió egészére egyidejűleg és azonos metodikával készülnek, mivel ezek lehetővé teszik az országok közötti hasonlóságok és eltérések kimutatását is. Az Eurobarometer kutatások 1999. óta mérik az atomenergiával és a radioaktív hulladékkal kapcsolatos véleményeket. Megjegyezzük, hogy mivel a mérések csak az utóbbi időszakban váltak rendszeressé, és a kérdések azóta többször módosultak, koherens idősorok nem állnak rendelkezésünkre. Az alábbi elemzésekben elsősorban a legújabb kutatások eredményeire támaszkodunk.

4.2.1 Az atomenergiával kapcsolatos attitűdök
Az Eurobarometer kutatásokban jellemzően szereplő attitűd kérdések arra vonatkoznak, hogy (1) a megkérdezettek támogatják-e hazájukban az atomenergia alkalmazását, illetve (2) a jövőben növelnék-e vagy inkább csökkentenék a nukleáris energia részarányát a villamosenergia termelésén belül. A 2008. évi Eurobarometer kutatás adatai szerint az EU-ban a nukleáris energia támogatói kisebbségben vannak: összességében a megkérdezettek 44%-a támogatja az atomerőműben termelt energiát, 45%-uk ellenzi azt, míg 11% nem nyilatkozott. Megjegyezzük, hogy a támogatók aránya a 2005. évi felméréshez képest 7%-kal nőtt, míg az ellenzők aránya 10%-kal csökkent (Eurobarometer, 2005; 2008).

A tagországok között figyelemre méltó véleménykülönbségek mutatkoznak az atomerőművekben előállított energiával kapcsolatosan. 2008-ban tízből több mint hat polgár támogatta ezt a fajta energiát Csehországban (64%), Litvániában (64%), Magyarországon (63%), Bulgáriában (63%), Svédországban (62%), és Finnországban (61%). Érdekesség, hogy ezeknek az országoknak igen eltérő a nukleáris politikájuk. Miközben Svédország a nukleáris irányvonal leépítését tervezi a következő negyven évben, addig Csehország új reaktorok üzembe állítását irányozta elő. A megkérdezettek nagyobb része foglalt állást a nukleáris energia mellett a következő országokban is: Szlovákia (60%), Hollandia (55%), Franciaország (52%) és Szlovénia (51%). Az atomerőművek ellenzői túlnyomó többségben vannak Ausztriában (83% ellenzi), Görögországban (81% ellenzi), és Cipruson (80% ellenzi). A leginkább elutasító hat országban nem működik atomerőmű és egyértelműen érvényesül az a tendencia, hogy az attitűdök negatívabbak ott, ahol nincs ilyen létesítmény (Eurobarometer, 2008).

A 2007. évi Eurobarometer felmérésben az a kérdés szerepelt, hogy a válaszadó (i) növelné-e, (ii) szinten tartaná, vagy (iii) csökkentené a nukleáris energia részarányát. Az EU 25 országának átlagában a lakosság 39%-a csökkentené, 34% nem változtatná, 14% pedig növelné az atomenergia részarányát.

A növelés híveinek aránya a legmagasabb Svédországban (27%), ezt Finnország, és Szlovákia követi (24-24%). A szinten tartásra a legtöbben Csehországban (51%), Magyarországon (50%), Finnországban (47%), Szlovéniában és Szlovákiában (46-46%) voksolnának. A csökkentéssel a legtöbben Görögországban (75%), Luxemburgban (61%) és Ausztriában (59%) értenének egyet, azaz olyan országokban, amelyek nem rendelkeznek működő atomerőművel (Eurobarometer, 2007).

Az attitűdök fő tényezői
A statisztikai elemzések egyértelmű összefüggést állapítanak meg egy ország atomenergia függősége és lakosságának az atomenergiához való viszonya között: minél nagyobb a függőség mértéke, annál pozitívabb az attitűd (Eurobarometer, 2007). A tendencia alól van azonban néhány érdekes kivétel. Például Franciaországban és Belgiumban hagyományosan jelentős szerepe van a nukleáris iparnak, lakosságuk attitűdje azonban kevésbé pozitív, mint néhány olyan országé, ahol jóval kisebb az atomenergia súlya (pl. Finnország, Svédország).

Franciaországban 42, Belgiumban pedig 35 százalékponttal többen vannak azok, akik az atomenergia arányát csökkenteni szeretnék, mint ahányan az ezzel ellentétes véleményre hajlanak, annak ellenére, hogy villamosenergia fogyasztásuk 78, illetve 54%-a származott atomenergiából. Svédországban viszont 6, Finnországban pedig csak 3 százalékpont a különbség, pedig a villamosenergia részaránya a felhasználásban csak 48, illetve 28% (Eurobarometer, 2007).

Erre a jelenségre magyarázat lehet, hogy az észlelt függőség eltérhet az objektív függőségtől. Az észlelt függőséget azzal a kérdéssel mérték, hogy mennyire könnyen tartja a válaszadó helyettesíthetőnek az atomenergiát.

Franciaországban a lakosság 56%-a gondolja úgy, hogy a nukleáris energia könnyen helyettesíthető, Belgiumban ez az arány 49%, míg Svédországban csak 27%, Finnországban pedig 34% gondolkodik így (Eurobarometer, 2007).

Mindez nem változtat azon az általános európai tendencián, hogy az atomerőművek megléte és működése, illetve a tőlük való – valóságos vagy észlelt - függőség pozitív irányban befolyásolja az atomenergia támogatottságát.

Az előző fejezetekben említettük azokat az összefüggéseket, amelyeket USA-beli vizsgálatokban az atomenergiával kapcsolatos attitűdök és az észlelt kockázat között találtak. Némileg hasonló eredményekre jutottak az Eurobarometer kutatások is. A 2007. évi kutatás azt kérte az interjú alanyoktól, hogy foglaljanak állást valamelyik állítás mellett: (i) a nukleáris energia előnyei nagyobbak, mint a kockázatai, (ii) a kockázatok meghaladják az előnyöket, (iii) egyik állítás sem igaz. Az EU 25 országa között mindössze 5-ben voltak többségben azok, akik szerint az előnyök nagyobbak, mint a kockázatok.

Svédországban a különbség 29% azok javára, akik az előnyöket nagyobbnak gondolják, Szlovákiában ez 15%, a Cseh Köztársaságban 10%, Finnországban 5%, és Észtországban 3%. A többi országok válaszadói között azok voltak többségben, akik a kockázatokat tartják nagyobbnak, mint az előnyöket. Az erre a kérdésre adott válaszok összefüggést mutatnak az előző attitűd kérdésre adott válaszokkal, azaz akik a kockázatokat nagyobbnak tartják, inkább csökkentenék a nukleáris energia részarányát.

A 12. táblázatban a 2. fejezetben vázolt hat európai országra, valamint a 7. fejezetben tárgyalt Magyarországra vonatkozó adatokat mutatunk be.

12. táblázat. Az atomenergiától való függőség és az attitűdök (EU)
[Forrás: Eurobarometer (2007, 2008)]

A 2007. évi kutatás szerint az EU 25 tagállama polgárainak 46%-a bízik az atomerőművek működtetőiben, és 51%-uk a szabályozó hatóságokban.

Az atomerőműveket működtető cégekben a legnagyobb arányban Belgiumban (73%), Magyarországon (71%), Finnországban (70%), Szlovéniában (69%), és Svédországban (68%) bíznak, míg a legkevesebben Görögországban (16%), Cipruson (17%) és Írországban (18%). A szabályozó hatóságok iránti bizalom a legnagyobb Finnországban (80%), Svédországban (77%), a Cseh Köztársaságban (72%), Szlovákiában (71%) és Szlovéniában (70%), a legkisebb pedig Cipruson (12%), Portugáliában (19%) és Luxemburgban (24%).

Az elemzések azt mutatják, hogy a nukleáris intézményekbe vetett bizalom és az atomenergia támogatottsága között erős pozitív korreláció van (Eurobarometer, 2007). A nukleáris energia iránti attitűd fő tényezőit az 5. ábra mutatja.

5. ábra. A nukleáris energiával kapcsolatos attitűdök fő tényezői (EU)