Vác város polgármestere 2009-ben felkérte a Thézeusz Alapítványt, vegye számba, a város milyen vonatkozásban lehet sérülékeny az éghajlatváltozásból eredő jövőbeni hatásokra.

Jelen összeállításban a globális éghajlatváltozás Vácon is tetten érhető legfontosabb jövőbeni hatásait, valamint sérülékenységeit szándékoztuk számba venni. Az éghajlatváltozás hatásai közül Vácon a következőket tekintettük át: emberi egészség, városi zöldterületek, növénytermesztésre használt területek és erdők, épületek,”klíma-érzékeny” infrastruktúra, gazdaság (anyagi veszteségek, szükségessé váló többlet ráfordítások). A Vácra és környezetére végzett modell-futtatásokból látható, hogy a 2020 utáni évtizedek átlagában (az 1961-1990 évi időszakhoz képest) +1,55oC-os évi átlagos felmelegedés várható. Ugyanakkor a nyári átlaghőmérsékletek (a bázishoz viszonyítva) kb. +1,85oC-kal emelkedhetnek, ami gyakoribb és intenzívebb szélsőséges hatásokkal fenyeget: jelentősen nő a jövőben a nyári-, a hőség-, és forró-napok, hőhullámok, viharok, nagy esőzések és a száraz időszakok gyakorisága.A számbavétel során úgy ítéltük meg, hogy a városban az emelkedő és szélsőségesen magas hőmérsékletekre legsérülékenyebb az emberi egészség. A szélsőségesen meleg, valamint az intenzív UV-B sugárzás időszakaiban a lakosság a korábbi évtizedekre jellemző módon reagál, ezért nem képes eredményesen alkalmazkodni. A fenti hatásokra az összlakosság egészségi állapotából és szociális helyzetéből adódóan legalább 45%-át találtuk potenciálisan sérülékenynek.

A szélsőséges meleg időszakokban egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a városi zöldfelületek, ezeket azonban a száraz időszakok, a viharos széllökések, valamint a melegedéssel egyre gyakrabban fellépő kártevők terjedése érzékelhetően károsítják.

A Vác térségére adott modellszámítások a 2020-as évek utáni időszakban a nagy (napi 20 mm-nél nagyobb) csapadékkal járó esőzések előfordulása mintegy 50%-kal nőhet, amely felhőszakadások, „trópusi esők” egyes területek elöntésével zavarokat idézhetnek elő. Ilyen területek: elsősorban a két vasúti aluljáró, a börtön alatti utcák, valamint a „MOL-2000” körforgalomnál és a Trafalgár étteremnél, amely a területek ezért sérülékenynek számítanak A CLAVIER projekt tatabányai esettanulmányában abból indultak ki, hogy a következő évtizedekben ott a 15 m-t meghaladó magasságokban a szélsebességek növekedni fognak. Az elemzések során a legsérülékenyebbnek - „törékenynek” - ítélték elsősorban „szocreál blokkházakat”, a ’45 előtt épült 1-2 emeletes középületeket, a templomokat és magasabb műemlékeket, másodsorban pedig „erősen sérülékenynek” a ’45 előtti belvárosi bérházakat, valamint a 10 emeletes panelépületeket. Ezek a megállapítások érvényesek lehetnek Vác hasonló vagy azonos típusú épületeire is.

Egy, a nemzetközileg is hitelesnek elfogadott jelentés (I. Stern, 2006) szerint a XXI. század 30/40-es éveinek időszakára az éghajlatváltozás hatásaira a világ-GDP vesztesége – amennyiben a világon a gazdasági növekedés e jelenlegi módon folyik tovább - a 10-20%-os mértéket is elérheti. Ezt a 2008-as hazai GDP összegére, 26543,3 milliárd Ft-ra vetítve, csak a kb.10%-os veszteség a költségvetés önkormányzatoknak nyújtott akkori támogatás (1227,9 milliárd Ft) durván több, mint kétszeresét jelentené. Vác városára vonatkoztatva érzékelhető, hogy az éghajlatváltozás anyagilag is mennyire sújthatja a várost.

Vác, 2010. febbruár
Kiss Ernő
Thézeusz Alapítvány