Az élelmezés- és az élelmiszer-biztonság megteremtésének hazai feltételrendszerét foglalja össze az Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjainak legújabb kötete. Az Élelmezésbiztonság című tanulmány szerzői összefüggéseiben veszik sorra a vidék, az agrárium és az élelmiszertermelés kérdéseit, rámutatnak az elmúlt húsz év hibás döntéseire, és megoldási javaslatokat vázolnak fel a felelős döntéshozók számára.
A természeti erőforrások feletti rendelkezési jog megtartása nemzeti érdek- e szavakkal nyitotta meg az Akadémia elnöke az Élelmezésbiztonság című stratégiai programot bemutató sajtótájékoztatót. Pálinkás József az új kötetről szólva megerősítette: a Köztestületi Stratégiai Programok kiemelkedő jelentőségű kérdéseket vetnek fel, és az Akadémia köztestületében és kutatóintézeteiben rendelkezésre álló szellemi erőforrások mozgósításával olyan hiteles és mértékadó dokumentumok készülnek, amelyek a döntéshozókat is segítik. - Cél az is, hogy fórumot teremtsünk a méltányos és előítélet-mentes szakmai párbeszédhez - tette hozzá az MTA elnöke, hangsúlyozva, hogy az Akadémia nem kinyilatkoztat, hanem szolgál.
Németh Tamás, az Akadémia főtitkára,
Pálinkás József, az MTA elnöke és
Csáki Csaba akadémikus
Pálinkás József lényegesnek minősítette, hogy az ország kihasználja a mezőgazdaságban és az élelmiszertermelésben rejlő lehetőségeit. Az elnök szólt arról, hogy az élelmezésbiztonság nem pusztán technikai kérdés, hanem össztársadalmi ügy, és a gondok egy része a vidék eltartó képességének nagymértékű csökkenéséből adódik. - Magyarországon az állatitermék-előállítás mindössze 35 százalékban részesedik a mezőgazdaság bruttó termeléséből a növénytermelés 65 százalékával szemben, holott ez az arány épp fordított az Európai Unióban és a fejlett országokban - mutatott rá egy súlyos problémára az elnök, aki a szerzőkkel egyetértve úgy vélekedett: hiba volt átengedni az élelmiszer-kereskedelmet a multinacionális áruházláncoknak. Pálinkás József sajnálattal jegyezte meg, hogy Magyarországon a fogyasztói tudatosság is elégtelen. Az elnök fontosnak tartotta, hogy olyan együttműködés valósuljon meg a kereskedelmi láncokkal, amelyben a magyar élelmiszertermelők érdekei is érvényesülnek.
Élelmezésbiztonság kötetről további információkat itt olvashat, a képre kattintva a kötet online is megtekinthető.
Németh Tamás az elmúlt 20 év hibás döntései között említette, hogy sokan a termőföld elvesztésétől féltek, ám nem az, hanem a feldolgozóipar került nagyrészt külföldi tulajdonba. Példaként vetette fel, hogy míg az 1980-as években a fémelőállítás után a második legmagasabb bevételt a növényolajipar produkálta, mára ez az ágazat jelentősen összezsugorodott. A problémák között az elmúlt időszak gazdasági válsága és az időjárási katasztrófák mellett a főtitkár a spekulatív tőke megjelenését hangsúlyozta a mezőgazdaságban. - A birtokviszony rendezésébe minden kormány belefogott, ám feladta - vetett fel egy újabb megoldásra váró kérést Németh Tamás.Csáki Csaba akadémikus, az Élelmezésbiztonság című kötet szerkesztője azt hangsúlyozta, hogy az ország számára szükséges élelmiszereket alapvetően itthon kell előállítani. Ehhez a vidéki környezet megfelelő fejlesztésére is szükség van, azaz az élelmiszerbiztonság megteremtése mellett egy agrár- és vidékstratégia is szükséges. Az agrárstratégiáról szólva elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság az adottságaihoz képest alulteljesít, és az ország az Európai Unió által kínált lehetőségekre sem készült fel megfelelően, így sok országtól elmarad a teljesítménye. Magyarország élelmiszer-exportjának 75 százalékát jelenleg a feldolgozatlan nyers termékek teszik ki, szemben a 20 évvel ezelőtti 50 százalékkal. A feldolgozóipar leépülésével több 10 ezer munkahelyet veszített el az ország - hangsúlyozta az akadémikus.
Csáki Csaba a beruházás mellett az oktatás, a szaktanácsadás és a kereskedelem újragondolását is fontosnak tartotta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a termelőknek össze kell fogniuk, mert az élelmiszer-kereskedelmi láncokkal csak így működhetnek együtt. Meg kell állítani a város és a vidék jövedelemkülönbségének növekedését, és előtérbe kell helyezni a vidéki munkahelyteremtést.
A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjai kiemelkedő jelentőségű, az ország jövőjét meghatározó kérdésköröket tartalmaznak, amelyekben az intézménynek közfeladataiból adódóan állást kell foglalnia. A Köztestületi Stratégiai Programok keretében kiadott tanulmánykötetekben a szerzők stratégiai célokat és programokat fogalmaznak meg és ezek megvalósítása érdekében érvényesítik befolyásukat, mozgósítják az előttünk álló kihívások megválaszolásához nélkülözhetetlen szellemi kapacitásokat, hogy fórumot teremtsenek a különféle meggyőződések és szakterületek képviselői között zajló méltányos, előítélet-mentes szakmai párbeszédhez. A Csáki Csaba akadémikus vezetésével készült Élelmezésbiztonság című kötet az MTA elnöke által 2008-ban elindított Köztestületi Stratégiai Programok keretében látott napvilágot, az MTA Élelmezésbiztonsági Munkabizottságának gondozásában készült. Az Udovecz Gábor, Rechnitzer János és Bánáti Diána kutatók által vezetett szakértői csoportok munkájában a Fiatal Kutatók Testülete tagjainak javaslatai is helyet kaptak.
A cikk eredetileg az MTA Hírlevélben jelent meg.
