Még soha nem volt annyira egyértelmű, hogy a jelenlegi gazdasági modell nem képes mindenki alapvető szükségleteinek a kielégítésére. Az eddigiekben megoldásként felvázolt zöld gazdaság azt ajánlja a beruházóknak, hogy fogadjanak el alacsonyabb beruházás-megtérülést, és kéri a fogyasztókat, hogy fizessenek többet. Ezek a megoldások életképesek lehetnek a gazdaság fellendülése setén, de nem működnek válság esetén, és semmiképpen nem válhatnak meghatározó gazdasági modellé. Kapacitásaink drámai mértékű növelése szükséges annak érdekében, hogy mindenki alapszükségleteit ki tudjuk elégíteni. A feladat megoldható a Kék Gazdaság által kínált gazdasági modell segítségével.
A Kék Gazdaság kiindulásaként a Római Klub 2009-ben elfogadott, Gunter Pauli által készített legújabb jelentésében megfogalmazott 100 innováció szolgál. Az innovációk alapja a tápanyagok és az energia olyan elven történő alkalmazása, amely - az ökoszisztémához hasonlóan – a természet erejét használja ki, úgy mint a vízesés, amely nem igényel külön energiát, a gravitáció ereje mozgatja. Az ökoszisztéma szállítja a tápanyagokat a biológiai birodalmak között: a lekötött ásványok táplálják a mikroorganizmusokat, a mikroorganizmusok táplálják a növényeket, a növények táplálják az állatokat, az egyik birodalom hulladéka táplálék a másik számára. Az energia- és táplálékfolyam fenntarthatóságot eredményez: csökkenti, vagy kiküszöböli az olyan inputokat, mint pl. az energia, és kiküszöböli a hulladékot és annak költségét, nem csak a szennyezést, de a nem hatékony anyaghasználatot is.
Az innovációk már működő projektekben bizonyítják életképességüket: a gyakorlatban már kipróbált módszerekről van szó. Amennyiben sor kerül az alkalmazásukra az iparágak százaiban, és terjed az országok között, akkor az egész világon alapvetően megváltoztatja az általunk ismert gazdaságot. A száz innováció egy évtizeden belül generálhat százmillió munkahelyet világszerte. A természet által inspirált innovációk közül sok annyira érdekes van, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni: az igazi cél az, hogy integráljuk a valódi világgazdaságot ezekkel az innovációkkal.
A Kék Gazdaság célja a természet által inspirált tudományos elképzeléseknek, innovációknak a gyakorlati megvalósítása. Ezek az innovációk megváltoztatják a jelenlegi, törzs-kompetenciákon alapuló menedzsment-modelleket. A többszörös innovációk többszörös készpénzforgalmat generálnak, az összes alapvető szükségletre megoldást hoznak a helyben található eszközök, környezeti feltételek segítségével. Ezek az alapszükségletek: iható víz, élelem, munka és egészséges menedék. Munkahelyeket teremtenek, és a társadalmi tőkét növelik. A Kék Gazdaság mint egy új gazdasági működési elv vállalkozók tömegét inspirálhatja majd arra, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, és amikor majd az emberek ezrei, milliói térnek át az új játékszabályokra, akkor válhat ez az új alapokon álló gazdasági rendszer a jövő meghatározó gazdasági modelljévé. A Kék Gazdaság a vállalkozóknak a gazdaság összes ágazatában az innovációk százait ajánlja, amelyek megváltoztatják a piacok játékszabályait, a tápanyagok és energia teljes hasznosulását ígérik, és kiszűrik a fenntarthatatlan termékeket és folyamatokat.
A Kék Gazdaság alkalmas arra, hogy a jelenleg elszigetelten működő kutatási területek, mint a regionális fejlődés, a tudásátadás, a versenyképesség, a gazdasági fejlődés modellezése új alapokon integrált rendszert alkothassanak. Egymást kiegészítve olyan egységes gazdasági modellt alkothatnak, amely lehetőséget teremt az elmélet és a gyakorlat párhuzamos fejlesztésére, és egy igazán fenntartható, jövőbe mutató gazdasági elmélet és gyakorlat megteremtésére.
A Kék Gazdaság jelentős mértékben elősegítheti egy olyan, több tudományterületet magában foglaló kutatási központ, mint az egyetem egységei, karai közötti integrációt, hiszen a száz innováció az élet szinte valamennyi területét átfogja. Így orvosi eszközök, eljárások éppúgy megtalálhatók benne, mint a mezőgazdasági, építészeti, ökológiai, biológiai alkalmazások.
A Kék Gazdaság a régiók számára is esélyt ad arra, hogy egy, a természettel is összhangban lévő fejlődési pályára állhassanak rá. Alkalmat teremt a városok és a falvak, a tudományos, a közigazgatási, az üzleti és a civil szféra összefogására, a közös cselekvésre. Mindezt hosszú távon, tartósan, a saját erőforrásaira alapozva, környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható módon teheti meg.
Kiss Tibor
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
További információ:
www.akekgazdasag.hu
www.blueeconomy.de
