Még az előző parlament ötpárti egyetértéssel hagyta jóvá Paks II. ütemét, az előkészítés megkezdődött. Úgy tűnik, a politika és a közvélemény nem lát alternatívát. A forgalomban lévő megújuló potenciálbecslések (MTA) jobbára statisztikai adatokból építkeznek, ennek következtében nem átfogóak és sok esetben alábecsültek. Ezt saját kistérségi potenciálszámítasaink alapján igazolhatom, ahol egyértelműen kiderült, hogy a vizsgált kistérségek energiapotenciálja a saját jelenlegi szükségletük legalább ötszöröse. A hazai döntéshozók szkeptikusak a megújulók részárányának jövőbeli növelhetősége tekintetében, a „hivatalos” kimutatások (MAVIR) a megújulók arányát a villamos energiatermelésben 2025-ig valahol 500 MW alá becsüli, megdöbbentő módon csökkenő részarányt jósolva (lásd grafika).

A szkeptikusoknak egyetlen tényt közlök, amiből kiderül, valami nagyon nem stimmel a hazai megújulók terén:
Burgenland Ausztria azon része, ahol nincsenek Alpok, nagy duzzasztóművekkel, adottságai Magyarországéval azonosak, egy kivétellel: nincs és nem is lesz atomerőművük. Amit ők elérnek, az számunkra is elérhető lenne. 2010-ben Burgenland elérte teljes energiaellátása területén – a közlekedést leszámítva – a 80 %-os részarányt. A következő 20 évben tervezik a 100 % elérését. A megújulók teljes palettáját alkalmazzák: szélerőművek, bioszolár fűtőművek, repce-biodízel, mezőgazdasági hulladékra épülő biogáz-telepek kapcsolt energiatermeléssel, használt sütőolaj-begyűjtés és üzemanyaggá alakítás, kisléptékű vízerőművek, energiahatékonyság, passzívházak.

Tehát van-e alternatíva? Szűkítsük le a kérdést az elektromos energiatermelésre, ezen belül is Paks bővítésére.

A téma hazai szaktekintélyeitől – köztük MTA-tagok is vannak - tudható, hogy van az atomenergiának alternatívája, és ez a nagymélységű geotermikus kutakból nyert energia. A HDR (Hot Dry Rock) technológia olyan mélységbe jut le, ahol gőz fejlesztéséhez elegendő hőmérséklet van. Ide hideg vizet juttat, mely gőzzé válik. A felszínre vezetett gőzzel turbinát hajt meg, ezzel elektromos áramot fejleszt, továbbá a fáradt gőz hulladékhője is felhasználható.

Enhanced geothermal system
1:Reservoir
2:Pump house 3:Heat exchanger
4:Turbine hall
5:Production well
6:Injection well
7:Hot water to district heating
8:Porous sediments
9:Observation well
10:Crystalline bedrock

Magyarországon az adottságok kiemelkedően kedvezőek. Bár a szakértők véleménye némileg eltér a szükséges fúrásmélységek tekintetében, de abban megegyeznek, hogy itt mintegy fele az a szükséges mélység, mint a Kárpát-medencén kívül. 2 és 5 km mélység közt becslik a megfelelő hőmérsékletet, míg a világon 5 és 10 km mélységű kísérletek folynak.

A hazai potenciál megfelelő akár a teljes hő- és elektromos energiaigény fedezésére. Az alkalmazás egyetlen akadálya, hogy a technológia új, és még nem elegendő a tapasztalat a biztonságos tervezésre. A kísérletek azonban folynak az USA-ban, itt Európában pedig Franciaországban és Oroszországban.

Érdemes lenne néhány évet várni, addig Paks élettartama még megengedi, és a kiérlelt technológia kimeríthetetlen és kockázatmentes megoldást ad. Nincs veszélyes hulladék és tárolási probléma. A kb. 15 év múlva várható uránkitermelési csúcs utáni üzemanyagszűke nem okoz importfüggőséget és áremelkedést, mivel nincs üzemanyagigény.

A geotermia megújuló forrás, ellentétben az atomenergiával. Ennek ellenére a hazai szaksajtóban és politikai-gazdasági diskurzusban ez a téma nincs jelen kellő súllyal.

Mi ennek az oka?
Főleg ismerethiány, és az atomlobby túlsúlya. Az atomiparban érdekelt gazdasági szereplők hatalmas tőke felett rendelkeznek, monopolhelyzetben vannak. Valamennyi kormány számára kulcsszerepet jelent az állami tulajdonú paksi erőmű, mint bevételi forrás. Paks II megvalósításában külföldi (francia és orosz) tőke érdekelt, akik elsőrendű érdeke a beruházás saját tulajdonban, vagy PPP keretében történő megvalósítása, a profit kivonásával. A magyar államnak ugyanis nincs a beruházáshoz saját forrása.

Ma az atomenergia szükséges rossz. A meglévő erőművet célszerű élettartama maximumáig kihasználni. Az érdekcsoportok figyelmét át kellene terelni a HDR-technológia felé. Ha profitszerzés vagy adóbevétel-növelés a cél, tegyék, de ne az atomenergia mentén, hanem egy olyan technológiával, mely nem kockáztatja utódaink jövőjét. Mivel a HDR-technológiában ugyanazon országok érdekeltek, mint a nukleáris energia fejlesztésében, még politikai konfliktust sem jelentene a váltás.

El kell érni, hogy állítsák le Paks II. előkészítését, és készüljön egy tudományos-gazdaságossági felmérés a HDR potenciálról, annak kiaknázási költségigényéről, az ilyen típusú beruházások időbeni megvalósíthatóságáról, ütemezhetőségéről, összevetve Paks II. eddig becsült 2500 mrd Ft-os beruházási igényével, és kb. 15 éves megvalósítási időigényével.

Ez esetben elkerülhetnénk egy korszerűtlen, veszélyes és túlzottan koncentrált energiarendszer konzerválását. A HDR erőműből ugyanis nem egyetlen monstrumot kellene építeni, hanem területileg diverzifikálható – az optimális geológiai adottságok szerint. Védőtávolságigénye és biztonsági kockázata nincs, hűtővízigénye és környezetkárosító hulladékhője sincs.

E vélemény mögött nem áll pénz, sem politikai hatalom. A geotermia nagyerőművi hasznosítását néhány tudós, kutató és szakember képviseli, akiknek hangja nem hallatszik messze. A pártok és a civilek ingerküszöbét sem érte el, az Energiaklub csak megemlíti, mint létező technológiát, értékelés nélkül, egyedül az Élőlánc Magyarországért pártoknak címzett választási vitairatában szerepel. Kellő figyelem esetén civilek és parlamenti pártok figyelmét is felkeltheti az ügy. Fontos lenne, hogy ez az alternatíva bekerüljön a most vita alatt álló nemzeti energiastratégiába.

Ertsey Attila 
építész,
Magyar Építész Kamara alelnök