„A kicsi szép”; furcsa cím egy könyvnek mai világunkban - a világban, melyben úton-útfélen utcai plakátok adják a gyanútlan járókelő tudtára, hogy „a méret a lényeg”. A címadó kifejezés különösen aktuálissá válik napjainkban, mikor egyéni fogyasztásunk táplálhatatlan globális éhséggé növi ki magát, melyet földünk energiaforrásai már véges ideig csillapíthatnak csupán. Schumacher műve egy „zöld” alternatívát kínál számunkra az előző évszázadban egyeduralkodó, rövidlátó és nyereségorientált közgazdaságtani szemléletmód helyett.
A szerző- Ernst F. Schumacher- egy elismert közgazdász, aki húsz évig volt vezető gazdasági tanácsadója a Nemzeti Szén Bizottságnak az Egyesült Királyságban, s ugyanakkor a neo-klasszikus közgazdaságtani elvekkel, a teljesítmény és technológia kizárólagosságával szemben foglalt állást. Úgy tartotta, hogy az egyéni munkahelynek elsősorban emberhez méltónak és értelmesnek, másodsorban hatékonynak kell lennie, s hogy a természet és annak erőforrásai megfizethetetlen fontosságúak. Schumacher javasolta elsőként a „smallness within bigness” - elképzelését, mely a decentralizáció egy speciális formája (ahhoz, hogy egy nagyobb szervezet hatékonyan működhessen, kisebb szervezetek összekapcsolódó csoportjaként kell viselkednie).
A könyv esszégyűjtemény, „A kicsi szép”- kifejezést Schumacher egy tanárától, Leopold Kohr-tól kölcsönözte. A mű először 1973-ban jelent meg, s később a The Times irodalmi melléklete a II. világháború óta megjelent, 100 legnagyobb hatású könyve közé sorolta.
Művében a szerző azt állítja, hogy a modern gazdaság nem fenntartható. A természeti forrásokra (mint amilyenek pl. a fosszilis tüzelőanyagok) az emberiség fogyó jövedelemként tekint, holott azokat valójában nem megújuló forrásokként kéne kezelnie, akárcsak a tőkét, számolva esetleges kimerülésükkel.
Schumacher filozófiája figyelembe veszi mind az emberi szükségleteket és korlátokat, illetve a technológia megfelelő mértékű használatán alapul. Tanulmányaiból nőtt ki a falu-alapú gazdaság elmélete, amit ő maga később „buddhista közgazdaságtannak” nevez, s mely a könyv negyedik fejezetének témája. A buddhista közgazdaságtan részben a buddhista hiten alapul, s azt a nézetet vallja, hogy a jó munkavégzéssel biztosíthatjuk az emberiség fejlődését. A klasszikus közgazdaságtannal szemben a munkát nem szükséges rossznak, hanem az élet teljességéhez elidegeníthetetlenül tartozó jónak tekinti. Az irányzat olyan elveket hangsúlyoz, mint a csökkentés-, illetve egyszerűsítés szemléletmódja, valamint az erőszakmentesség és nagylelkűség.
A szerző a hagyományos közgazdaságtani gondolkodást hibáztatja, amiért az nem vizsgálja, milyen szinten a legmegfelelőbb végezni egyes tevékenységeket, valamint a „növekedés jó”, illetve a „nagyobb jobb” szemléletmódjának sugalmazásáért. Megkérdőjelezi a tömegtermelés alkalmasságát a fejlődő országokban, s a tömegtermelés helyett inkább a tömegek által való termelést szorgalmazza. Schumacher volt az első közgazdászok egyike, aki megkérdőjelezte, hogy valóban a GDP-e a legmegfelelőbb eszköz az emberi jólét mérésére, hangsúlyozva, hogy a cél a maximális jólét elérése kellene, hogy legyen, a lehető legkisebb fogyasztási és természeti ártalommal.
A mű mondanivalója századunkig helytálló, sőt, a hagyományos piaci elvek napjainkig tartó érvényesülését szemlélve válik csak igazán kézzelfoghatóvá. Ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint sűrű hivatkozottsága. A fenntarható gazdaság alternatívájával számos egyház és civil mozgalom azonosult, s építette társadalmi állásfoglalásába az ember egyéni, lokális felelősségét a pazarlás globális problémahálójában. Schumacher sorait számos környezetvédelemmel, klímaváltozással, ökológiai témával foglalkozó weboldal, illetve újság idézi cikkeiben.
Szemléletmódjának egyes elemeit pedig gyakran alkalmazzák helyi közösségek fejlesztésében, vagy a globális probléma csökkentésére lokális megoldásokon keresztül- ezekre a projektekre a későbbiekben, az Ernst F. Schumacher Society munkájának ismertetésénél még kitérek.
A könyv utóéletének áttekintésénél nemcsak közvetett, hanem közvetlen hatásait is- mint amilyen a Schumacher szellemiségének jegyében működő Társaság- érdemes figyelembe vennünk.
Az Ernst F. Schumacher Society azért alakult, hogy olyan erős helyi gazdaságok kiépülését segítse elő, melyek összekapcsolják az embereket, a földet és a közösséget. Ehhez pedig olyan helyi programokat hoz létre, mint például a helyi fizetőeszközök bevezetése, mikro-hitelezés, vagy a közösségi-területi érdekszövetkezetek megszervezése.
A Társaság Massachusetts-ben, Great Barringtonban található, 1980-ban alapította Robert Swann, valamint Schumacher kollégáinak és követőinek egy csoportja. Az Ernst F. Schumacher Society célja egy új gazdasági forma megteremtése, mely a hatalom és a vagyon decentralizációján, a demokratikus részvételen, valamint az emberi szükségletek és a környezet tiszteletén alapul. A Community Land Trust Program hosszútávú földbérletet kínál a Társaság tagjainak, így távolítva el a piactól az adott földterületet, hogy elősegítse annak más-például mezőgazdasági- célokra való hasznosítását. A Társaság a helyi közösséggel és önkormányzattal együttműködésben határozza meg a parcellák hasznosításának legmegfelelőbb módját, legyen szó menedék kialakításáról a vadon élő állatok számára, házak építéséről az adott területre, vagy akár zöldségek termeléséről a helyi piac számára.
A Társaság támogatja a helyi valuta bevezetését (Local Currency Program), mint a mikro-hitelezés egy formáját, így téve láthatóvá a regionális vállalkozások fogyasztói támogatását. Az Ernst F. Schumacher Society minden évben megszervezi előadássorozatát, mely nyilvános fórumot biztosít azon gondolkodók és aktivisták számára, akik a közösségek és a gazdaság átalakításán dolgoznak. A társaság szemináriumai pedig összehozzák a fiatal közösségi vezetőket az ország minden tájáról, hogy együtt tanulmányozzák a fenntartható gazdaságok kialakításának közösség-alapú eszközeit, valamint megosszák egymással tapasztalataikat.
Az Ernst F. Schumacher Society munkájáról szólva nem feledkezhetünk meg a társaság könyvtáráról, online-katalógusairól sem, melyek egyedülálló kutatási lehetőséget biztosítanak azon érdeklődők számára, akik a közösség alapú gondolkodás-illetve cselekvésmód gyökeréig szeretnének leásni.
Schumacher elképzelései egy, az uralkodó, piaci elveken nyugvó közgazdasági elmélettel szinte összeegyeztethetetlenül új jövő képét festik elénk. Egy olyan jövőét, melyben az emberhez méltó élet tartható természeti keretek között zajlik. Ennek pedig előfeltétele, hogy egy élhető bolygót őrizzünk meg az utánunk következő nemzedékeknek. A szerző megsemmisítette, s romjaiból építette újjá számunkra az addig létező ismeretelméletet-ez pedig nem volt kevesebb, mint paradigmaváltás, mellyel a túlélés egyik lehetséges, s a XXI. században méltatlanul mellőzött zálogát adta kezünkbe.
Liptai Fruzsina
