2009 áprilisi hírlevélből
Valamelyest nemzetfüggő, de inkább település-vezetés függő az a magatartás, mely a környezetre és a globális éghajlati változásokra való érzékenységét milyen módon tudja gyakorolni és kimutatni. Fel kell tudni mérni a változások-hatások terjedelmét és össze kell vetni a település vezetőjének lakosságra gyakorolható személyes hatáskörével. Minden településnek önmagának kell rájönnie, mi a fontosabb számára. Ezért van az, hogy a világon csak ezres nagyságrendben, de több szervezetbe tömörülnek hasonló célok érdekében teljes települések, önkormányzatok, és ezek közül csak néhány az, aki közösen tud és képes cselekedni egymásért és a teljes népességért.
Szekszárdi példa:
1998-ban egy prevenciós programcsomagom kapcsán, mely az ifjúságra épített, már volt hajlandóság a városvezetésben a megelőzésre és tudatosításra.
2003-ban egy globálisabb változás elé nézve felhívtam a városvezetés figyelmét egyes lehetőségekre, melyek példamutatóak lehetnek. Szekszárd akkori polgármestere támogatott benne, de különösebb önálló lépéseket még nem tettek városi szinten.
Azóta minden évben jelzem a városvezetés felé a komolyodó problémákat és a megoldási lehetőségeket, melyben nem vagyok egyedül. Miután a média figyelme is fókuszálódott a klímaváltozásra és ezt az emberek már napi szinten kell kezeljék magukban, mára már beérett városvezetés szinten is Szekszárdon az a cél, hogy változtassunk a hozzáállásunkon és igenis vegyük komolyan a klímaváltozást.
Szekszárd megyei jogú város polgármestere Horváth István támogatja a Magyar Tudományos Akadémia törekvését a Klímabarát Települések ügyében, a Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottság elnöke Kővári László személyében pedig megfelelő szakembert talált arra, hogy ezt Szekszárdi klímaköri szinten is összefogja. Ennek első komoly jele volt, amikor 2008 november 19-én a 2. Klímanapon a Brit Nagykövetségen Szekszárd soron kívül csatlakozott - aláírásával is igazolva - a Felhíváshoz, csökkentsük és mérjük az energia és vízfelhasználásunkat. Szekszárd vezetése úgy gondolja, hogy ez egy jó kezdés a lakossággal és a település vállalkozásaival a tudatosítás elindítására és a mérséklésre.
Horváth István polgármester úr és Kővári László elnök úr a cselekvési folyamatot a Magyar Tudományos Akadémiával és a klímabarát településekkel továbblépve szeretné erősíteni, Klímabarát Település tagként kíván együttműködni és helyi mintát kialakítva alkalmazkodni és felkészülni a lakossággal a klímaváltozásra.
Természetes jóindulatú hitetlenséggel párosulva, még vannak szándékok a klímaváltozás fékezésére, ezért a károsanyagok kibocsátásának csökkentését, az energia mérsékelt felhasználását továbbra is kiemelt feladatok között tartja számon Szekszárd önkormányzata és 2009 február 11-én megalakult Szekszárdi Klímakör. A kör jelenlévői vázlatosan megismerkedtek a jelenlegi klímahelyzettel és klímapolitikával. Egyetértés alakult ki abban, hogy a feladat nagy és sok, ezért abban rendszerszerűséget állítanak fel. Koncentráltan fő célkitűzésként először a tájékoztatást, majd az egyesületi formában történő hatékonyabb fellépést, azt követően pedig a helyi vállalatokkal és intézményekkel történő közös cselekvésszintű együttműködést valósítják meg, eljutva a lakosságig, akikre mint tudatos alkalmazkodó és védekező bázisra tudnak építeni a nem kívánt helyzetekben.
Általános lokális probléma és feladat a lösz, a víz, ezért a település számít rá, hogy a környező településeket is be tudja vonni a klímastratégiájába.
Az az érzésem, sikerülni fog olyan problémákat is megoldani, melyek eddig a környezetvédelem, egészségügy, építészet, közlekedés kapcsán már felmerültek, de nem volt „elég ok” azokat komolyan venni, és ebben a Szekszárdi Klímakör most sokat tud segíteni. A következő klímakörökön a kohézió erősítése és az élmények továbbadása mellett (Al Gore - Kellemetlen igazság film megtekintése) már elindul egy szervezési folyamat a Föld Órája mozgalom kapcsán is.
Romániai példa:
Az Európai Unióhoz való csatlakozás több sokkot is okozott Európa frissen csatlakozott keleti országainak. A rendkívül dinamikus változást, a hirtelen kitágult lehetőségeket nem könnyű feldolgozni. Eddig a környezetvédelem, mint olyan inkább csak szabályozási szinten volt ismert és még ma is sok kívánnivalót hagy maga után.
Romániában vegyül a 200 évvel ezelőtti hagyományos élet a high-tech új forradalmaival és hipermarketjeivel. Az elmúlt években a fizetések szinte havonta emelkedtek és most azt szeretnénk, amikor megnyíltak az igények kielégítésére a lehetőségek, hogy „vegyenek vissza” ebből a lendületből.
A másik szükséges háttér információ, hogy a kisebb településeken (hasonlóan Magyarországhoz) az önkormányzat rendkívül kis létszámú, szinte a polgármester a mindenes, aki már sok szervezethez csatlakozott a település fejlődésének érdekében, és már nem győzi a feladatokat, hát ilyenkor jön egy „próféta”, aki szerint klímaváltozás van, alkalmazkodási programot ajánl és kéri, hogy védjék a településen a környezetet. Hát ezek a polgármesterek nem tudják, hogy sírjanak vagy nevessenek, a falu környéke az erdő tele van szeméttel, mindenféle trükköt kipróbáltak már a lakosság okítására és nevelésére, de hasztalan. Egyes településeken pedig még működnek a „kiskirályságok”, ahol semmi sem szent csak a polgármester, aki kénye kedve szerint rendezgeti a tájat, mit sem adva a környezetvédelmi előírásokra és előírások nélkül is betartandó szabályokra.
Egy ilyen közegben sikerült mélyebb beszélgetésbe elegyednem több magyar ajkú alpolgármesterrel és polgármesterrel, akik fel tudták mérni első hallásra a helyzetüket és az éghajlatét. Tatabányai mintával indultam, testvérvárosa Székelyudvarhely/Odorheiu Scuiesc (Zilahi Imre alpogármester), közelében Szováta/Sovata (Péter Ferenc polgármester úr) és Marosvásárhely/Tirgu Mures (Csegzi Sándor alpolgármester úr), ők mind részesei, sőt tagjai és emellett külön román egyesületi formájú klímabarát település szövetség létrehozói kívánnak lenni a programnak.
Az első komolyabb lépést itt is a 2008 november 19-ei budapesti konferencia hozta meg a 2. Klímanap. Sikerült Újszentes/Dumbravita romániai település polgármesterét Szilágyi Géza polgármester urat elhívnom és csatlakoztatnom szintén soron kívül a Felhíváshoz. Ők 5000 fát ültetnek idén és több hasonló fenntarthatósági lépést terveznek és tesznek. Készek a KBTSZ-hez is csatlakozni tagként is.
Léptünk egy nagyot, szakmai egyeztetésre hívtuk össze az első klímaszövetségi klímakört Romániában és 2009 január 15-én már Marosvásárhelyen 12 fő részvételével egyezettük álláspontjainkat, leendő és alakuló éghajlatvédelmi stratégiákat. Nagy figyelemmel vannak a Magyar Tudományos Akadémia e programja iránt és 2009 április 22-ére tervezzük a már elkészült szándéknyilatkozat és alapító okirat aláírását egy Föld Napja- Klímanap rendezvénynap keretében. További alapító tagok mellett (Csíkszereda/Miercurea Ciuc, Nyárádszereda/Miercurea Nirajului, Marosszentgyörgy/Singeorgiu de Mures, Ákosfalva/Acatari, Gyimesfelsőfok/Lunca de Sus, Gyimes/Ghimes) várják még a csatlakozni szándékozókat és érdeklődőket Romániában. Itt is hasznos és gyümölcsöző a kapcsolat az élesszemű zöld szervezetekkel, Szakács László a Rhododendron elnöke sokat segíti munkámat. E civil szervezet tagja a "Cselekvés a Klímaért" ("RAC-RO") országos klímavédő hálózatnak is.
Egy másik hálózatot is kaptunk felajánlásként Hardy Andrástól (KvVM Környezetkutatási, Oktatási és Informatikai Koordinációs Főosztály vezetője), amelyre építeni tudjuk, illetve szélesíteni tudjuk a tudásközpontunkat, hiszen ők korábban hasonló szándékkal már az információszolgáltatási alapbázist kiépítették a települések közti kommunikációhoz a Kárpát-medence öko program keretében.
Az érintettek folyamatosan kapják elektronikusan a tanácsokat és az éghajlattal kapcsolatos híreket.
Szívesen vesz minden jelet és keresi a támogatási lehetőséget a programmal kapcsolatban Magyarország Bukaresti nagykövetsége (Fülön Oszkár nagykövet úr, Bajtai Erzsébet excellenciás asszony), Magyarország Csíkszerdai főkonzulátusa (Dr Szabó Béla főkonzul úr), a Kolozsvári konzulátus (Szilágyi Mátyás konzul úr) és a Constantai konzulátus (Pálosi Ferenc konzul úr), sőt ha kell személyes jelenlétüket is biztosítják.
A múlt héten már a Duna Deltában élőket képviselő Mosoni László is rendkívül nagy fogékonysággal volt a téma iránt (tengerszint) és ezen a héten beszél a polgármesterrel is. Hasonlóan több település is érdeklődik már Romániában, sőt a 2. Tőke-Export konferencián, mely Szovátán kerül megrendezésre 2009 május 24-25-én, külön napot és szekciót kapott a Klímabarát Települések Szövetsége program. A dolog további érdekessége, hogy Bolgár-Magyar-Szlovák-Szerb-Moldáv-Román-Ukrán résztvevők is lesznek, akik szintén megismerkedhetnek és bekapcsolódhatnak a nemzetközivé szélesedett Klímabarát Település programba, amelynek tudományos fókusza Budapesten az MTA és az éghajlatkutató szociológiai műhely Antal Z László vezetésével.
A 2009.02.27-én tartott Klímacsúcson Szabó Imre úr a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium minisztere örömmel értesült e fejleményekről.
Szekszárd, 2009.03.01. Bíró Péter
nemzetközi klíma manager
klímakörök tagja
