Májusban megalakult a magyar Éghajlatvédelmi Szövetség, melynek keretében osztrák tanulmányúton vehettünk részt. Új kihívásokra gyorsan reagáló városok, Alpesi hegyek, futurisztikus ökoszociális városvízió és megvalósítása, valamint az osztrák Klímaszövetség (Klimabuendnis) programja.
Baden - A biciklis város
A Bécstől 30 kilométerre fekvő kisváros, ahol sikerült a néhány évvel ezelőtti 5-ről 10 %-ra növelni a biciklihasználók számát. Ezt elsősorban infrastrukturális fejlesztéssel, a közutak átalakításával és csak kis részben kerékpárút építésével sikerült elérni. Érdekes megoldásokhoz vezetett és izgalmas lehetőséget teremtett a környezetkímélő közlekedés tanulmányozására. A fő csapásirányt úgy lehetne jellemezni, hogy a kerékpár a gépkocsinál fontosabb jármű, nem egyenrangúságot, hanem biciklis túlsúlyt lehet érzékelni. Mivel Bécstől 30 kilométerre fekszik, ezért az ingázás és az ezzel kapcsolatos közlekedési szívóhatása jelentős. Az autóforgalom rendkívül nagy, ami rontja a város – Baden – levegőjét és emberléptékű belvárosát. Az önkormányzat minden lehetséges eszközzel – beleértve olyanokat is amelyek nem feltétlen felelnek meg minden közlekedési előírásnak – azt szeretné elérni, hogy a város lakói a biciklit használják minden esetben.
A „Biciklivel a vonathoz” projekt keretében hatalmas kerékpárparkolót alakítottak ki a vasútállomás mellett, ahol 350 biciklinek alakítottak ki tárolót és egy napelemes önkiszolgáló szervizpultban szerelhetünk, pumpálhatunk. Nem kellett magyarázni ennek szükségességét, mivel a biciklitartók telt házzal „működtek”. A pályaudvart modernizálták, a helyi tömegközlekedést ide központosították. Szembeötlő, hogy a vasúti pályaudvar közelében alig van gépkocsi parkoló. Úgy tűnik ott a tendencia más mint Magyarországon. Itt egy vidéki város arra lehet a legbüszkébb, ha elkészül az új autós parkolója, nyugati szomszédunknál már az autók városból való kiszorítása és a környezetet kímélő közlekedés helyzetbehozása a cél. Nálunk épp az ellenkezője. Mindenképpen példaértékűnek és követendőnek tartjuk a bádeni közlekedési szemléletet a magyar „klímatelepüléseken” is. Különös tekintettel arra, hogy Magyarországon a gépkocsi használat még mindig nem érte el az osztrák arányt és a mivel kerékpár használatának egyszerű szociális oka is van – kevesebb embernek van gépkocsija – még kedvező induló helyzet lenne a közúti kerékpárfejlesztés számára.
A bádeni belváros sok egyirányú utcácskájában is nyugodtan lehet kerekezni, mert az ellenirányú forgalomban a bicikliút szemben is közlekedik, amiről külön kerékpártáblák nyugtatnak meg. A nemesacél biciklitartók mindenütt jelen vannak a városban. Mindennek költsége koránt sem jelentett komoly problémát. Részben támogatásból, az alapelemek, mint felfestés, biciklistáblák költsége minimális, a kerékpártartók drágábbak. Ezért például Bécsben a kerékpártartókon reklámtáblák vannak, ami jól fedezi a kiadásokat.
Bécsi szállásunk egy zéró-energiás szálloda projekt szomszédságában volt, melynek egyedülállósága abban rejlik, hogy tetőre szerelt napkollektorral és szélkerékkel szeretnék fedezik az energiaszükségletet. Nagyvonalú költségvetési tervek, úttörő szerep, és kompromisszum nélküli luxus. Ez a szálloda tulajdonosnőjének ars poetikája, minden lehetséges energiaforrás bevetnek ami csak elérhető. Az esővizet WC-öblítésre és locsolásra használják. A cél bebizonyítani, hogy a magas szállodai színvonalat is lehet hozni energiapazarlás nélkül. A szerénység és a fogyasztás korlátozása nem fér bele a profilba, ők a középosztálynak szolgáltatnak.
Groβschönau – Passzívház üzletág
7 felépített minta jellegű passzív ház energiahatékonysága rendkívülinek mondható, évi 15 kW/h/négyzetméter alatt van a 225 kW/h-ás osztrák átlagfogyasztáshoz képest. Nagy családi házakról van szó, tágas szobákkal, 100 négyzetméter fölött alapterülettel, ami 20-30%-al drágább a passzívház technológia miatt, a plusz költséget a vállalkozók 10 éven belül garantálják. Ezt a Nap felé tájolás, a külső-belső hőszigetelés, a fűtéshez használt levegőkeringető rendszer, a hőhíd-mentesítés és a légmentes épületszerkezet biztosítja természetesen a napkollektorok mellett. A workshop-al egybekötött látogatáson hasznos tanácsokat kapunk ezek optimális elhelyezéséről, a helyes tájolásról, az optimális házformáról, mely mint megtudjuk, kerek. Ehhez közelít az a különleges, legalacsonyabb fogyasztású nyolcszög alakú ház, ami szintén energiatakarékosságból épült ilyen formájúra.
Waldland – egy osztrák termelőszövetkezet
Látogatásunk második napján meglátogattunk egy ökológiai gazdaságot, mely szövetségi formában 800 környékbeli gazdát fog össze. A régió gyenge gazdasági adottságai ellen ez a tömörülés ad megélhetést sok családnak, akik éves szerződésben fixálják le előre a megtermelt kultúrákat. A versenyképes árufelvásárlás és a minőségi követelmények biztosítása fontos szempont, amit erős agrármarketing tevékenység kísér.
A régió jellemző kultúráira fókuszálnak, mint mák, fűszer- és gyógynövények, lenmag, tönkölybúza. A lenszálból szigetelőanyagot állítanak elő, mely versenyképes termék a környék építőiparában, de országos szinten alig érik el az 1%-ot a részesedésükkel. Waldland igazi tanulságát adja a termelőszövetkezeti forma létjogosultsága, ami Magyarországon olyan negatív másodlagos jelentést hordoz, ami egyelőre alig teszi lehetővé, hogy ezen az úton járva érjenek el sikert a mezőgazdasági termelésben. Waldland a folyamatos átalakulás tekinti elsőszámú feladatnak a siker elérésében. Az alapvetően nem ökológiai szempontok mentén alapított szövetkezet az osztrák igényekhez igazodva, azt kiszolgálva kezd áttérni az ökológiai gazdálkodásra és a feledésbe merülő növényfajták újbóli termesztésére. A 800 gazdát tömörítő együttműködés gazdasági sikerének egyik alapja, hogy mindent helyben állítanak elő, és az egymással összekapcsolódó termelési folyamatokat, a talajművelési eljárásoktól a késztermékek forgalmazásáig és annak marketingjét is a szövetkezet maga végzi.
Hinterstroder – a zöldülő alpesi kisváros
Egészen más területen ad az együttműködésre további példát az a hét településből álló faluközösség, mely közösen a „Vissza a természethez” jelszóval keresi a kiutat a környezettudatos turizmus felé. Hinterstroder egy turistaparadicsom, sí- és kiránduló központ, ahol kisléptékű, az idetévedő számára alig észrevehető mégis fontos változásokat hozott létre az Alpok hatalmas vonulatai között. Csillapította, majdnem megszűntette a városka autós forgalmát, a P+R rendszer mintaprojektje is lehetne. A településen belül rendkívül olcsó taxibuszok közlekednek, az gépkocsikat a településen kívül kell hagyni. A rendkívül jó adottságokkal rendelkező település-fűzér szelíd közlekedésre való átállása inkább növelte a térség turisztikai potenciálját, ami persze cseppet sem környezetbarát ugyan, de a további fejlesztéseket ebbe az irányba próbálják terelni. A síelés mellett olyan szelídnek is mondható turisztikai érdekességekkel is találkozhatunk mint egy kneip park és a kimondottan kerékpáros célra is alkalmas hegyi utak.
Solar city – Ökoszociális városközpont
Linz a 80-as 90-es évek szuburbanizációs folyamatát felismerve, azt ellensúlyozni képes mintaprojektbe kezdett. A Solar City nevű városrész kialakításával egy kísérleti programot indított el, az energia-hatékony építészet, városregeneráció és szociális szempontok figyelembevételével. A város szélén felépített lakónegyed félkörben tervezett, telepszerű önálló városrész. Alacsony, főleg 1 és 2 emeletes épületeinek a beton, az alumínium és az üveg adja a karakterét, az alacsony energiás házak kritériumainak felelnek meg, sőt, energiafogyasztás szempontjából versenyeznek a passzívházat tulajdonságaival. A kis költségigényű lakótelep jellegét, szociális összetételét ez döntően befolyásolta, amikor elkezdődött a beköltözés. A ma 80%-ban lakott Solar City törekedet a vegyes társadalmi összetételre, rendkívül változatos méretű és igényű lakásokat építettek ide, amely vonzotta a linzi középosztály progesszív környezettudatos polgárait és a szegény – a belvárosból kiszoruló – réteget egyaránt. A közelmúltban bővített óvoda, amely egy kísérleti épület. Itt működik egy 10 kW-os napelem-rendszer, amellyel az elektromos-szükséglet nagy részét fedezik. A futurisztikusan hangzó megnevezés mögött (Solar City) az is rejlik, mint egy új lakónegyed, amelyben kilenc különböző cég és szövetkezet építi a lakásokat, ahol is feltétel a megújuló energiák alkalmazása. Az egyre bővülő lakótelepen kb. 5000 ember él, minden házon ott láthatjuk a napkollektorokat, amelyek száma itt, a telepen belül eléri a 10.000 négyzetmétert! Gyakorlatilag valamennyi osztrák napkollektoros cégnek működik itt kisebb-nagyobb rendszere.
Klimabuendnis – Linz - FAIR TRADE és a klímatudatosság, az ökoszociális szemlélet
Különös és összetett környezetvédelmi irányra mutatott rá a linzi Klímaszövetségnél tett látogatásunk. Tevékenységük jelentős részben irányul az úgynevezett Fair Trade mozgalomban rejlő lehetőségekre. A FAIR TRADE-et magyarul méltányos kereskedelemnek fordítjuk. A Fair Trade mozgalomnak az a fő célja, hogy a termelők méltányos árat és biztos jövedelmet kapjanak az áruikért. A civil társadalom egy olyan mozgalmáról van szó, ami a kritika mellé a megoldást is odateszi. Talán éppen ezért az egyik leggyorsabban fejlődő és legnépszerűbb civil mozgalom ma Magyarországon. A mozgalom célja elsősorban a gyarmati rendszer anomáliái elleni fellépés, a környezet védelme és klímavédelem ebben csak indirekt módon kap helyet.
A szegény országokban élő kávé-, tea-, kakaóültetvények munkásairól van szó Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Emellett lehetnek ők például focilabda-készítő munkások is Pakisztánban. A Fair Trade-ben fontos, hogy ne alkalmazzanak környezetpusztítást és kizsákmányoló munkát benszülöttekkel, gyerekekkel és nőkkel. Sokszor bio termékek jelennek meg Fair Trade logóval. A méltányos árat a földművesek több helyen vissza tudják forgatni a saját közösségük javára, például iskolát építenek. A nyugati/északi országok lakói pedig nem csupán a lelkiismeretükön könnyíthetnek, de általában a nagykereskedelmi hálózatokban kapható cikkeknél sokkal jobb minőségűt kapnak, legyen az tea vagy csokoládé.
A kávé az ültetvénytől a bolti polcig tartó út során kb. 150-szer (!) cserél gazdát. Ha megiszunk egy capuccino-t egy kávézóban 300 forintért, abból jó esetben is csak 9 forintot látott a termelő. A nemzetközi kereskedelem cseppet sem méltányos: a szegény országok termelőinek kizsákmányolásával és hatalmas környezetterheléssel jár. Az 1980-as években a kávé kereskedelméből származó bevétel 30 százaléka a termelő országoknál maradt. Ma ez csupán 10 százalék. Így viszont jól jártak az olyan nagy feldolgozók, mint a Nestlé (Nescafé), a Kraft (Jacobs) és a Sarah Lee (Douwe Edbergs). És ez csak a kávé, a sok tengeren túli termény közül.
Az osztrák Klímaszövetség által szervezett út abba engedett bepillantást, hogy milyen környezetkímélő fogyasztási termékeket és szolgáltatásokat tudnak kínálni a középosztály számára Nem tudjuk, hogy Magyarországon vajon végig kell e, végig tudjuk és vajon végig akarjuk e járni a jóléti társadalom felé vezető utat? Minden esetre valahol el kell kezdeni. Éppen ezért nyugodtan állíthatjuk Ausztriát magunk elé követendő példaként, hiszen szomszédaink a világ élvonalának is az első részébe tartoznak a napenergia hasznosítását illetően. Jelenleg 2,8 millió négyzetméter napkollektor működik az országban, melynek lakossága mindössze 8 millió fő. Ezzel az aránnyal a második helyen állnak a világranglistán az egy főre jutó napkollektorok számát illetően, amelyben csak Izrael előzi meg őket, ahol viszont törvényileg kötelező a napenergia hasznosítása. Csak összehasonlításként: nálunk becslések szerint a beépített napkollektorok száma nem éri el a 70.000 m2-t, amellyel a sereghajtók közt vagyunk.
Az osztrák kormány a vállalást segítendő nemcsak az állami támogatások terén veszi ki a részét becsülettel, de még a reklámköltségekbe is besegít oly módon, hogy csak propagandára mintegy 3 millió Eurót költ évente! Tekintettel arra, hogy a családi házaknál alkalmazott napkollektoros rendszerek már széles körben ismertek, a jövőben nagy hangsúlyt fektetnek a nagyfelhasználókra. Logikus, hogy ott lehet a legtöbb hagyományos energiát kiváltani a Nap segítségével, ahol a legnagyobb mennyiségű melegvíz fogy. Ilyenek a szállodák, panziók, kórházak, kollégiumok, - s mint külön kategória – az ipar egyes területei. A Klimaaktiv program sikere előre borítékolható, hiszen rendkívül aprólékosan kidolgozták a részleteket is. Mindennek az alapja a megfelelő szakemberképzés, jelenleg zajlanak Ausztria-szerte a kivitelezőknek szánt továbbképző programok, ahol az elhivatott szakemberek elsajátítják a komoly nagyberendezések tervezésének és installálásának tudnivalóit.
Kaszics Bálint
klimabarat@klimabarat.hu
