A klímaváltozás ténye egyre szélesebb körökben terjed a világban, s így Magyarországon is. Az alkalmazkodáson kívül fontos szerepe van a megelőzésnek. Az országos és helyi szintű kezdeményezéseken túl nem elhanyagolható saját kibocsátásunk visszafogása, és az egyéni energiafelhasználás csökkentése. Ennek egyik alternatív lehetősége a passzív ház.
A passzív ház
A fosszilis tüzelőanyagok égetésének korlátozása passzív házak révén, nemcsak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése miatt fontos, de a nem megújuló energiaforrások megőrzése okán is- a jövő generációi számára.
“A passzívház egy olyan épület, amelyben a kellemes belső klíma, mind nyáron, mind pedig télen, külön fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható.” (Darmstadt Passivehouse Institut). Tehát azért „passzív”, mert, az üvegházhatásra alapozva, a Nap energiáját passzívan használja fel: az épületbe jutó energiát igyekszik minél nagyobb mértékben hasznosítani és minél tovább megőrizni. A napenergia mindig hozzáférhető, olcsó, megújuló energiaforrás. Persze az így nyert hőenergia megtartása nem megy megfelelő vastagságú és minőségű hőszigetelés nélkül.
A passzív házaknak több fajtája van:
• Aktív házak: maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát. A megtermelt többletet visszatáplálják az elektromos hálózatba. A megújuló energiaforrások aktív hasznosításán alapulnak, főleg mechanikai rendszerekkel (PV cellák, napkollektorok, hőszivattyúk, szélerőművek).
• Hibrid házak: megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerekkel támogatott passzív ház.
A passzívház minősítés általános szerkezetre utal, ez a szerkezet viszont eltérő műszaki és építészeti megoldásokkal párosulhat. Mivel a szerkezeti jellemzők nem szigorúan meghatározottak, minden passzív házat dokumentálni kell a következő számításokkal:
1.) Fűtéshez szükséges fajlagos hőmennyiség számítása.
Ehhez a fűtés és a hűtés mellett hozzá tartozik a világítás és a háztartási gépek által elfogyasztott energia is.
A PHPP (Das Passivhaus Projektierungs Paket) egy olyan tervezési eszköz építészek számára, amely alkalmas a passzív házak hő-veszteségeinek (szellőztetés, nyári túlmelegedés, klimatikus egyensúly) kiszámítására a bevitt adatokból.
Passzív ház esetében az éves fűtési energiafelhasználás maximuma: 15 kWh/m2a
2.) Az összes primer energia felhasználásának mértéke.
Ez magába foglalja a külsőleg előállított energiát (pl. áram) és az otthon előállított energiát (pl. napkollektorok, kandalló) is, tehát figyelembe veszi a fűtést, a meleg vizet és az abszolút áram felhasználást is. Passzív ház esetében az éves összes primer energiafelhasználás maximuma: 120 kWh/m2a.
3.) Légtömörség
Igazolni kell, hogy az adott helységben 50 pascal nyomás mellett a levegő térfogatának 60%-ánál kevesebb szökik el egy óra alatt. Így a légtömörség: n50 < 0,6h-1 .
A passzív ház energiafelhasználásának összehasonlítása a hagyományos épületekével
Különböző épületek fűtéshez szükséges hőigénye:
Egy régi ház: kb. 200 kWh/m2a (vagy több)
Egy új építésű ház: kb. 100 kWh/m2a
Energiatakarékos ház: 50-70 kWh/m2a
Alacsony energiafogyasztású ház: 15-50 kWh/m2a
Energetikailag passzív ház: 5-15 kWh/m2a
„Zéró kibocsátású” ház: 5 kWh/m2a (vagy kevesebb)
A passzív ház energianyereségei és energiaveszteségei a nem passzív épületekhez képest
A passzív ház minősítésű épületek energiaveszteségeit a különféle technológiák alkalmazásával 73%-kal lehet csökkenteni. A fűtésre fordított energiamennyiség 85%-kal csökkenthető a hagyományos építésű házhoz képest.
Jól látható tehát, hogy a passzív házak energiatakarékosak, ezáltal környezetbarát épületek.
Magyarországon eddig tíz minősített passzív ház készült el. Jelenleg is folynak építkezések Sopronban, Fóton, Budapesten, Balaton környékén, és az első passzív társasház építése Dunakeszin. Németországban jelenleg körülbelül 6000 ilyen épület áll, mégis Ausztriában a legmagasabb az egy főre eső passzívházak aránya az európai országok közül. A klasszikusan környezettudatos nyugat-európai országokban kifejezetten divatossá vált, s egyre elterjedtebb. Építészek szerint új épületek felhúzásakor ma már kizárólag passzív házakat kellene építeni.
Igyekeztem a passzív házakról egy lényegre törő, de nem átfogó, részletes képet festeni. Előnyeit még oldalakon keresztül lehetne sorolni, de azt hiszem, ennyiből is látszik egy, a társadalom szempontjából megosztó körülmény: a költségei. Mivel nincs általánosított követelményrendszer passzív ház építésére, különböző cégek és vállalkozások foglalkoznak a tervezéstől, a kivitelezésen át, a felszereltségig mindennel. Épp emiatt, a sokszínű felhozatal miatt nem szeretnék számszerűen foglalkozni a költségekkel, de látható, hogy jelenleg egy jobb módú ember számára is megfontolandó a passzív ház építtetése. Ennek több oka van.
Első sorban egy közönséges ház nem válhat csak úgy passzív házzá. A már korábban felsorolt kritériumokon túl belátható, hogy egy már felépült ház passzívvá alakítása rengeteg pénzbe és időbe kerül. (Szinte teljes átépítés, szigetelés, új nyílászárók, padlószerkezet, stb.)
Másod sorban a panelházak, ikerházak és társasházak esetén ezekre a nem kivitelezhető átépítésekre jelenleg nincs megoldás.
Harmadjára, komoly anyagi támogatás nem szerezhető sem pályázati sem állami hozzájárulás révén passzív ház magánhasználatra történő építtetésére.
Egy üres telekre épülő új ház esetében is jelentős ártöbbletet jelent a passzív ház. Kutatások még nem készültek erről, de olvasmányaim alapján ki merem jelenteni, hogy a befektetett összeg több év után hozza csak vissza az árát. Téves közhit ugyan, hogy aki passzív házat épít, biztosan sok pénze van, csakis gazdag ember lehet, de egy építkezés nagy beruházás, s a passzív ház lényege a szigetelésben rejlik. Így valóban többet kell költeni, de később a fűtés 85-90 százaléka spórolható meg egy ilyen épülettel. Ennek ellenére tény, hogy a hatalmas költségek hosszú évek után nullázódnak, s csak évtizedek után válik ténylegesen gazdaságosabbá a passzív ház, a hagyományos házhoz képest.
Példa:
Egy tervezőcég oldalán találtam irányadó információkat egy új passzív ház építésének költségeiről. (Természetesen nem áll módomban megnevezni az adott céget.)
Ezek szerint egy alacsony energiafelhasználású ház kulcsrakész ára passzív paraméterekkel, 107 négyzetméteres nettó alapterülettel: bruttó 20 millió forint. Ne felejtsük el, hogy ebben nincs benne a telek ára.
Egy országban, ahol ezreket érint a mélyszegénység, ahol sok házban még fürdőszoba sincsen, nem lehet belátható időn belül általánosan beszélni a passzív házak környezetvédelmi megoldásairól. Bár kutatások szerint a szegényebb települések, törpefalvak szén-dioxid kibocsátása jóval alacsonyabb mértékű, mint a városoké - belátható módon-, nem mondhatjuk, hogy a passzív házakat csak a városi embereknek kellene hasznosítaniuk. Ezzel ugyanis újabb szakadékot teremtenénk a társadalom különböző rétegei között.
Emellett nem elhanyagolható, hogy az egyéni stratégiák megosztják a közösségeket, s ezáltal gyengítik és gátolják az összefogást, a helyi szintű változtatásokat. Fontos, hogy kialakuljon társadalmunkban a kollektív felelősség tudata, s a szándék, hogy együtt, közös erővel kell megoldásokat találni. Nagyobb szerepet kellene vállalniuk a politikusoknak, a helyi képviselőknek, s a társadalom által elismert személyiségeknek, hogy bátrabban cselekedjünk.
Véleményem szerint a passzív ház egy remek alternatív lehetőség az egyéni kibocsátás és felhasználás csökkentésére, de jelentős mértékben csak akkor válna kimutathatóvá a haszna, ha tömegesen térnénk át az ilyen jellegű épületek építésére. Amíg azonban ez nem terjed el- és ez jó pár évig tarthat még,- nagyon fontos lenne helyi szinten, önkormányzatok irányításával végrehajtható programok kidolgozása, s a környezettudatosság normává formálása.
Végezetül még egy idézetet mondanék:
„A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”
Azt hiszem, ez a mondat többet mond annál, mint amit én magam hozzá tudnék fűzni. Felelősök vagyunk magunkért és a Földért, de leginkább a gyermekeinkért és unokáinkért.
Gulya Fruzsina
