2009 áprilisi hírlevélből, Leidinger Dániel
A 2008. november 19-én kelt klímabarát felhívás egy közös, helyi szintű éghajlat változási stratégia kidolgozására hívja fel az érdeklődő önkormányzatok figyelmét:
A tudományos előrejelzések az üvegházhatású gázok folytatódó növekvő kibocsátásával és a felmelegedés további – gyorsuló ütemű – növekedésével számolnak. A tavalyi év nyarán jelent meg 13 tudományos akadémia közös állásfoglalása, amely a „G8+5 országok” vezetőit sürgeti, hogy tegyenek határozottabb lépéseket a várható kockázatok csökkentése és a ma már elkerülhetetlen alkalmazkodás érdekében is. „A klímaváltozás napjaink nyomasztó problémája. Ma már szükség van az alkalmazkodásra, a válaszadás elmulasztása jelenetős kockázatokat hordoz.” - olvashatjuk az Állásfoglalásban Az Állásfoglalás felhívja figyelmet arra is, hogy további felmelegedésre számíthatunk, amely a társadalmak működőképességét is veszélyeztethetik. „A legsérülékenyebb területek a vízkészletek, az élelmiszer-ellátás, az egészség, a tengerparti települések és néhány ökoszisztéma. A szén-dioxid-koncentráció emelkedésével ezek a hatások egyre súlyosabbakká és kiterjedtebbekké válnak mind földrajzi, mind ágazati értelemben. Az éghajlat stabilizálásához a kibocsátásokat fokozatosan a természetes nyelők nettó kapacitásának szintjéig kellene lecsökkenteni, ami kevesebb, mint fele a mai kibocsátásnak. Haladéktalan nagyléptékű kibocsátás-mérséklésre van tehát szükség.” (Magyar Tudomány 2008/9)
Jól ismertek azok az erőfeszítések, amelyek nemzetközi és nemzeti szinten próbálják a kibocsátás csökkentését elérni, és az is, hogy ezek az erőfeszítések eddig nem érték el a várt eredményeket. Ezért, mi, a Klímabarát Települések Szövetségét alapító és a Szövetség céljait támogató polgármesterek elhatároztuk, hogy a jövőben intenzívebben fogunk az éghajlatváltozás kérdésével foglalkozni.
Az éghajlat-változási stratégiák egyik alapvető célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Végső célunk az, hogy „a kibocsátásokat fokozatosan a természetes nyelők nettó kapacitásának szintjéig” csökkentsük le!
Hogy a kitűzött célok elérésének megvalósítása nagyobb ösztönzést kapjon, érdemes a települések üvegházhatású gáz kibocsátását, ill. a kibocsátást jelentős mértékben befolyásoló fogyasztásokat mérhetővé tenni. Ha a fogyasztási adatok folyamatosan rendelkezésre állnak, nagyobbá válhat a kényszer a fogyasztási értékek csökkentésre, ill. a klímatudatosság növelésére. Ehhez egy egyszerűsített módszerrel azokat a mérőórákat használjuk, amelyek a legkönnyebben hozzáférhetőek. Ezek a villanyóra, a gázóra a vízóra és - ahol egyáltalán van - a távfűtésre felhasznált energia mennyiségét mérő „óra”. Ha sikerül ezen a négy területen csökkentéseket elérnünk, amely felhívásunkban az egyik fontos célja, akkor, ha nem is tudjuk meg pontosan, hogy mennyivel, de feltételezhetjük, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását sikerült csökkentenünk.
Mind a négy részterületen (áram, gáz és víz, távfűtés), már számos jól kidolgozott megoldás hozzáférhető, amely a fogyasztás mérséklésében a segítségünkre lehet, de a Szövetség és az MTA Szociológia Kutatóintézetében működő Éghajlatváltozás Kutatóműhely a Szövetség honlapján a célok elérését segítő további javaslatokat tesz közzé. (Most az éghajlatváltozás miatt kiemelkedő jelentőségűvé vált víz védelmével és a víz takarékossággal foglalkozó kiadványt készítünk elő.) Ezen kívül számítunk az egyes településeken kidolgozott sajátos, egyedei és új megoldásokra is, amelyek más településeken is jól hasznosíthatók lehetnek. Ezek közzétételére szintén lehetőséget nyújt a Szövetség honlapja.
