Előzmények
1999 nyarán vettük meg egy iker családi háznak a délnyugati oldalát. Az épület az 1980-as években készült, a mi részünk alapterülete 5x15 m, falazata B30-as blokktégla, hagyományos homokvakolattal.

Akkor egy szuterén (tároló, lakókonyha, kamra, WC) és egy lakószint (2 szoba, fürdőszoba, WC) volt készen, valamint ki volt alakítva egy belső lépcső a két szint között, mely továbbment az akkori padlástérhez.

Ezt a padlásteret 2003. nyarán tetőtérré képeztük ki ( 2 szoba, fürdőszoba, közlekedő). Így a fűtött alapterület (a szuterénben lévő tárolóval együtt - az ott elhelyezett hőközpont és kazánok miatt - kényszerűen szintén fűtött) közel 200 m2-re növekedett.

A tetőtér kialakítása során természetesen megtörtént a hőszigetelés (10-15 cm perlitbeton a födémen, 15 cm üveggyapot a héjazat felé).

Beruházások
Az energiatakarékossági, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazását célzó beruházásoknál alapvető szempont volt, hogy akkoriban jövedelmi viszonyaink nem könnyen, de megengedték ezek megfinanszírozását. Számításba vettük azt is, hogy a néhány év múlva bekövetkező nyugdíjba vonulásunk után – a várhatóan emelkedő energiaárak mellett – is meg tudjuk majd fizetni az energiaköltségeket. Ma már elmondható, hogy számításunk bevált; az évente, ill. havonta fizetendő költségek nyugdíj mellett is elviselhető szinten maradtak.

Még a padlástér beépítése előtt 2001. nyarán kialakítottunk egy síkkollektorosrendszert, mely a használati melegvíz előállítása mellett a fűtési rendszerre is rásegít.

A délnyugati tájolású, 45o lejtésű tetőn 28 m2 síkkollektor került elhelyezésre (ld. 1 ábra), melyből a meleg vizet (a fagyásveszély elkerülése érdekében glikolos oldat) a kollektorköri szivattyú 2 külső hőcserélőn keresztül egy 2 m3-es – 10 cm üveggyapot borítással hőszigetelt – puffer tárolóba juttatja (a kollektorkörben természetesen egy – 20 literes – tágulási tartály is van).

A puffer tartályra egy 24 kW-os FÉG gyártmányú cirkogejzír fűt rá, illetve 2008. októberétől a földgáztüzelésű cirko helyett egy felváltva, ill. párhuzamosan üzemeltethető18 kW-os ATMOS gyártmányú faelgázosító kazánnal biztosítjuk a fűtést.

2004. nyarán megtörtént az épület teljeskörü hőszigetelése (7 cm Dryvit rendszer a falakra, SOFA nyílászárók)

Üzemeltetés
A puffer tartályról közvetlenül üzemel az alacsony hőmérsékletű (max. 50 oC előremenő hőmérséklet) fűtési rendszer, melybe egy 100 literes tágulási tartály is beépítésre került. Sem padló-, sem falfűtés nincs; a radiátorok megfelelő méretezésével és a rendszer beszabályozásával is megoldható volt az alacsony hőmérsékletű fűtés.

A használati meleg vizet egy, a puffer tartályról külön körben hőcserélővel fűtött 200 literes bojler biztosítja. (A bojlerhez külön fűtés nem szükséges, mert a puffer tartályt vagy a napkollektor, vagy a faelgázosító kazán, vagy a cirko melegen tartja.)

A rendszert – a faelgázosító kazán tüzelésének kivételével – automatika működteti. A faelgázosító kazánt természetesen kezelni kell: naponta kihamuzás (kb. 1/3 vödör) bekészítés és begyújtás. A leghidegebb téli napokon is elég volt a délutáni begyújtás és az azt követő, estig tartó óránként tűzrerakás, mert az éjszakai óráktól a következő délutánig a puffer tartály tárol annyi hőt, hogy az biztosítsa a lakás és a melegvízellátás hőigényét.

A tüzelésnél természetesen figyelni kell arra, hogy a puffer tartály
- ne hűljön 45 oC alá,
- ne melegedjen 80 oC fölé.

Az energiatakarékos üzemeltetéshez az is hozzátartozik, hogy bár az általunk használt mosógép sem tud melegvizet venni, de úgy került bekötésre, hogy a melegvízhálózatról is feltölthető legyen. Így a mosáshoz használt víz nem árammal kerül felmelegítésre.

Karbantartás
A napkollektornál külön karbantartási igény nincs, de tekintettel arra, hogy nyáron sem nő meg különösebben a hőelvétel, időnként előfordul, hogy a kollektornál az elvételi helyen a hőfok 130 -140 oC-ra emelkedik, s e miatt a kollektorkörben párolgás következik be. Ilyenkor a nyomás leesik, de másnap – az éjszakai lehűlés után – a rendszer újra indítható; esetleg légtelenítés válhat szükségessé.

10 év üzemeltetés után vált szükségessé a rendszer utántöltése, mert a kollektorköri nyomás már 3 bar alá esett.

A faelgázosító kazánnál évente a hátsó részén elhelyezkedő hamutáska, valamint a kémény alsó részének – a kaminajtó kinyitásával – kihamuzása szükséges.

Beruházási költségek

A napkollektoros rendszer 2001-ben (kollektor, puffer tartály, szivattyúk, hőcserélők, automatika, szerelvények, szerelés):
2.500.000,- Ft - ebből pályázati úton támogatás: 200.000.- Ft

Hőszigetelés 2004-ben (anyagok, beépítés):
2.000.000,- Ft - ebből pályázati úton támogatás: 500.000.- Ft

Faelgázosító kazán 2008-ban (kazán, szerelvények, beépítés):
550.000,- Ft

A táblázat értelmezéséhez néhány segítség:
- A napkollektort 2001. szeptemberében üzemeltük be, ez a 2001/2002 szezonban még nem sokat hozott a fűtésben, a megtakarítás a táblázatban nem szereplő áramfelhasználásban mutatkozott.
- 2003. októberében vettük használatba a tetőteret, megnőtt kb.60 m2-tel a fűtött alapterület, ez látszik a 2003/2004. szezon gázfelhasználásán.
- 2004. nyarán történt meg az épület hőszigetelése és a nyílászárók cseréje, attól kezdve látványosan csökkent a gázfelhasználás.
- 2009/2010-ben gázt csak főzésre használtunk, ezért alacsony a felhasználás, a költség viszont nem csökkent lényegesen, mert akkor emelkedett a földgáz alapdíja 15.000.- Ft/év mértékűre.
- A jelen 2010/2011. szezonban a vártnál előbb elfogyott a tűzifa, így február eleje óta gázzal fűtünk, a szezonális költség még nem ismert.

Megtakarítások
A napkollektor belépésével megszűnt éjszakai /vezérelt/ áramfelhasználásunk, mivel a használati melegvizet is a kollektor ill. a fűtési célú gáz, vagy a fatüzelés alkalmazásával állítjuk elő. Ugyanakkor a mosógéphez is ezt a melegvizet használjuk.

Így számításaim szerint az első évben kb. 100.000 Ft volt a kollektor által az áramszámlán megtakarított összeg, ami napjainkra – az azóta bekövetkezett áramár emelkedések miatt – kb. 160 – 180 ezer Ft/év értékre tehető.

Tekintettel arra, hogy a kollektorból lejövő víz hőmérséklete – napsütés esetén – télen is eléri a 65 – 70 oC-t, ez jelentősen rásegít a puffer tartály fűtéséhez. Ez különösen érzékelhető a faelgázosító kazán alkalmazásakor: a napi felhasznált famennyiség – még 0 oC alatti külső hőmérséklet esetén is – a 80-100 kg-ról 60-70 kg-ra csökkent (3-4 vödör fa helyett elég volt 2-3 vödör is).

A faelgázosító kazán használatával a fűtési költségben – a gáztüzeléshez képest – a 2008/2009 fűtési szezonban mintegy 60.000 Ft, a 2009/2010 fűtési szezonban mintegy 66.000 Ft volt a megtakarítás.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK:

1., Faelgázosító kazán
A tűzifa – és minden biomassza (szalma, kukoricacsutka, fűrészpor, stb.) tüzelőanyag – égése 800-850 oC-on történik, melynek során a keletkezett füstnek még jelentős mennyiségű éghető gáz tartalma van. Ez a gáz a hagyományos berendezéseknél (cserépkályha, kandalló, vegyes tüzelésű kazán) a füsttel együtt távozik a kéményen át és nem hasznosul.

A faelgázosító berendezéseknél a füstgázt egy ventilátor egy utóégető térbe továbbítja, ahol ez a gáz 1000-1100 oC-on elég, s további hőt ad le. Így e kazánok hatásfoka elérheti a 95-98%-ot, szemben a hagyományos berendezések max. 85-90%-ával.

2., A tűzifa minősége, nedvességtartalma
A különböző fafajták fűtőértéke egymástól nem különbözik lényegesen, nincs 10 %-nál több eltérés pl. a nyárfa és tölgy fűtőértéke között.

Lényeges azonban a nedvességtartalom. Egy frissen kivágott fa nedvességtartalma elérheti a 60 %-ot is. Ezért nem érdemes télen fát vásárolni, mert akkor általában a friss vágást árulják. A nyár elején megvásárolt fa lényegesen szárazabb, de az akkor száraznak látszó fa is még kb. 20 %-ot veszít a súlyából a tüzelés megkezdéséig (október), s még az is csak un. „légszáraz” állapotú, tehát 14-15 % a nedvességtartalma.

A tüzelés folyamán nem csak nehezen gyújtható meg a nagy nedvességtartalmú fa, hanem az égés folyamán fűtőértékének jelentős részét e nedvességtartalom elpárologtatására használja fel, s így a kazán nem tudja leadni az elvárt hőteljesítményt, s természetesen hatásfoka is jelentősen romlik, s megnő a tűzifa felhasználás.

Fentiek miatt ajánlják a kazángyártók a legalább 2 évvel korábban kivágott tüzelőanyag felhasználását, mert az már várhatóan légszáraz állapotú és jól tüzelhető.

3., A C24 gázkazán (cirko)
Üzemeltetés esetén folyamatosan égnie kell az őrlángnak, melynek gázfelhasználása napi 0,5; havi 15 m3, mely négyszer – ötször annyi, mint a főzéshez felhasznált gáz.

Pomáz, 2010. február 16.

Hanzély György
okl.mg.gépészmérnök
okl. energiagazd. szakmérnök