Az éghajlatváltozás következményei a Kárpát-medencében

Az extrém magas hőmérsékletű napok számának növekedéséről és ennek káros hatásairól, az ország legveszélyeztetettebb növényi élőhelyeiről, valamint a Balaton párolgásáról is hallhattak előadásokat a 36. Meteorológiai Tudományos Napok vendégei. Az idei programsorozat fő témája az éghajlat változása és annak Kárpát-medencére gyakorolt hatása volt.

A következő évtizedekben jelentősen növekedhet az extrém meleg napok száma, a hőhullámok miatt pedig magasabb halálozási rátával kell számolni - mutatott rá az Országos Környezetegészségügyi Intézetfőigazgató-helyettese. Páldy Anna elmondta, hogy az emberi szervezet számára 18 Celsius-fok az optimális napi átlaghőmérséklet, ennél magasabb értékeknél jelentősen romlanak a halálozási mutatók, 25 fok feletti átlaghőmérsékletnél pedig drasztikusan nő a halálos esetek száma.

A kutató az előrejelző modellek adatai alapján arra mutatott rá, hogy 2021 és 2050 között várhatóan 29-78 százalékkal több extrém magas hőmérsékletű napra kell számítani - legnagyobb mértékben az Alföldön, legkevésbé az Északi-középhegységben -, míg 2071 és 2100 között a jelenlegihez képest megháromszorozódhat, megötszöröződhet azon napok száma, amikor hőség várható. Páldy Anna hozzátette: bár hőség esetén leginkább a 25 fok feletti átlaghőmérsékletű napokkal kell számolni, az is előfordul majd, hogy az érték meghaladja a 34 fokot. Mindez megmutatkozik a halálozások számában is: leginkább Budapesten és Pest megyében, valamint Szegeden és Csongrád megyében növelheti ezt a hőség.

A Dél-Dunántúl bükkösei és a Zselic gyertyános-kocsánytalan tölgyes területei jelentős pusztulást szenvedhetnek el a következő évtizedek hőmérsékletváltozása következtében, mivel ezek tartoznak az ország leginkább éghajlat érzékeny élőhelyei közé - mutatott rá a klímaváltozás egyik hazai következményére az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet munkatársa. Czúcz Bálint elmondta, hogy kutatótársaival azonosította az ország tucatnyi, a klímára legérzékenyebb élőhelyét, amely szerint a legveszélyeztetettebb bükkösökön már most látszik a hőmérséklet emelkedésének káros hatása. A veszélyeztetett területek közé sorolta még a Cserhát cseres-kocsánytalan tölgyeseit, a franciaperjés kaszálóréteket, amelyek főleg az Északi-középhegységben találhatók, valamint a félszáraz erdősztyeppréteket. Elmondta ugyanakkor, hogy a fajszegény, száraz cickórós pusztákra kedvezően hat majd a felmelegedés.

Legfeljebb 1 százalékkal növekedhet a közeljövőben a Balaton párolgása a 2000-es évek előttihez képest - derült ki Kovács Ákos előadásából. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének munkatársa felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: bár a hőmérséklet várható emelkedése a korábbinál lényegesen nagyobb párolgást indokolna, ezt azonban a páranyomás növekedése ellensúlyozza.
- - -
A cikket MTA Hírleveléből vettük át.