Mint felkért, ámde szakmabeli hozzászóló, szeretném a "megélhetési véleményformálónak" még a látszatát is elkerülni. Így a vita részeként javaslom, hogy vizsgáljunk meg néhány gyakran hangoztatott állítást a nukleáris energia témájában. Hogy igazságos legyek, ötöt választottam az atomenergia felhasználását pártolók, s ötöt az ellenzők szájából. Végső soron pedig véleményem szerint nem "a nukleáris energia megfelelő hazai szerepben való elhelyezését", hanem energiaszükségletünk optimális fedezését, közösségünk életének fenntartható megoldását kell szem előtt tartanunk. Ennek egyik eszköze lehet a nukleáris energia is, de akár az arról való lemondás is.

ELSŐ GYŰJTEMÉNY

1. Az atomenergia messze a legolcsóbb energiaforrásunk.
Igaz, hogy jelenleg a magyarországi termelők közül a paksi atomerőmű állítja elő legolcsóbban a villamos energiát (termelői ára 2009-ben 10,67 Ft volt [1]). Ha döntéseket akarunk megalapozni, akkor mégis óvatosnak kell lenni a „messze” kijelentésével, hiszen pl. míg a jelenlegi paksi 1-4. blokk amortizációjának foka megengedheti, hogy a beruházási költségtől eltekintsünk, újonnan létesítendő blokkoknál ez nem így van.

2. Az atomerőmű üzemeltetése semmilyen környezeti hatással, kibocsátással nem jár.
Az atomerőművek körül a sugárzás szintjét állandóan mérni kell. E mérések alapján bátran kijelenthető, hogy a nukleáris energiatermelő létesítmények egészségre veszélyes mértékű radioaktivitással a környezetüket nem terhelik. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a sugárzás az erőmű környezetében műszerekkel nem mutatható ki. A paksi atomerőmű legnagyobb tartós hatása egyébként környezetére, hogy hőelvonása a Duna vizével történik, így kisebb mértékben felmelegíti azt.

3. A növekvő villamosenergia-igény és a kőolaj bizonytalan globális jövője miatt Magyarország egyetlen biztos energiaforrása a nukleáris termelés marad.
Az említett nehézségek kivédésére a legjobb eszköz az egyszerűsítés és a több lábra állás, egyoldalú függés helyett. Bármelyik energiaforrás egyedül célszerűnek kikiáltása és a többi leépítése a lehető legnagyobb bizonytalanságot és függést hozza be az energiatermelésbe.

4. A fúziós energiatermelés megvalósítása elérhető közelségben van. 
A magfúziós energia szabályozott felszabadításának kutatására az utóbbi évtizedekben tetemes összegeket költenek, és kiváló kutatók dolgoznak rajta, aminek köszönhetően egyre közelebb kerülünk a hasznosításhoz. Azonban a piacra való termelés további évtizedek kitartó kutatómunkáját feltételezi. A következő legjobb hatásfokú fúziós reaktor, mely Európában épül, a bele táplált energia 80%-át lesz képes visszaadni.[2]

5. A paksi atomerőmű bővítése hosszú távon megnyugtatóan rendezi az ország energiakérdéseit.
Magyarországnak valóban nagy szüksége van nagy teljesítményű erőművi kapacitásra, hiszen a következő évtizedben ezer megawattos nagyságrendekben kell erőműveket leállítani. Azonban problémát okoz a villamosenergia-hálózat szabályozhatósága is: mivel a tárolásra nincs eszközünk, rugalmatlanul tudja követni az igényeket, ami legvégül magasabb energiaárban jelentkezik.[3] Kérdés, mit nevezünk hosszú távnak, de az energiaellátást semmiképp nem egy óriásberuházás oldja meg, hanem a folyamatos gondolkodás, fejlesztés és a közérdeket szolgáló döntések.

MÁSODIK GYŰJTEMÉNY

1. A paksi kapacitás teljesen kiváltható megújulókkal.
Magyarország lehetőségei a megújuló források terén korlátozottak. Ez nem jelenti azt, hogy az alacsony esésű folyókat, nem tartós szelet, kevesebb földhőt ne lenne érdemes legalább helyi szinten kihasználni; de a fenti állítás hangoztatói egyszerűen nincsenek tisztában a nagyságrendekkel. Az állítást gyakran „úgy értik”, hogy a szállítási távolságot és a felhasználást is csökkenteni kell, akár az életszínvonal csökkenését is vállalva, ekkor azonban fontos látni, hogy már nem nukleáris vagy megújuló energia, hanem fogyasztó vagy önkorlátozó társadalom vitája van terítéken.

2. A nukleáris üzemanyagot külföldről hozzuk be, ez ugyanolyan függést jelent, mint a fosszilis források.
A nukleáris fűtőelemek nem csővezetéken érkeznek, és szinte elképzelhetetlenül nagyobb térfogati energiasűrűségűek, mint a tüzelőanyagok. Így évekre előre készletezhetők beruházások nélkül (a paksi atomerőmű is így tesz). Az üzemanyag több független, politikailag stabil állambeli gyártótól is beszerezhető. Egyébként a nukleáris energiatermelés költségében az üzemanyag ára jóval kisebb részt képvisel, mint például a földgáztüzelésű termelésében, így az az üzemanyagár-ingadozásokra is kevésbé érzékeny.

3. Az atomerőmű súlyos balesetek forrása lehet, mint azt a csernobili katasztrófa is megmutatta.
Különbséget teszünk könnyű sérülésekkel járó gyalogos-kerékpáros ütközés és autópályán történő tömegszerencsétlenség között. A csernobili baleset oka együtt volt hiányos tervezés, kockázatos kísérletezés, felügyelet hiánya, szabályszegés, titkolózás. (Könyvajánló a balesetről:[4]) Hasonlóan a közlekedés alapján képzelhetjük el a huszonöt évvel ezelőtti és a mai atomerőmű-biztonsági megalapozó elemzések és intézkedések közötti különbséget: gondoljunk az akkori és a mai gépkocsik biztonsági berendezéseire, az utak jelzéseire, térképekre, szabályokra... A kockázatot nem önmagában a technológia hordozza, hanem annak felelőtlen alkalmazása.

4. A nukleáris energiatermelés működése és a radioaktív sugárzás biológiai hatása titokzatos és megérthetetlen.
Elismerem, ezt az állítást így még nem hallottam. Azonban sokan aktívan próbálják az érzést elterjeszteni a közéletben, a félelmen keresztül az atomenergia ellen hangolva a társadalmat. A nukleáris energia felszabadítása semmivel sem titokzatosabb, mint maga a természet az atommagok, és a hő- és áramlástan szintjén. Középiskolai fizikai ismeretekkel átlátható, de a lényege az általános iskolában tanultakkal is megérthető.

5. Az atomerőmű aktív hulladékokat termel, melynek elhelyezését megoldatlan problémaként hagyjuk a minket követő nemzedékekre.
Nos, az atomerőmű elsősorban villamos energiát termel... Aktív melléktermékei egy része radioaktív hulladék(szerszámok, védőöltözet, stb.), mely összességében kis térfogatú, és döntően kis aktivitású. Másik része az igen nagy aktivitású kiégett fűtőelem, amely kis jóindulattal akár befektetésnek is felfogható: mivel ma a belőle kinyerhető energia néhány százalékát hasznosítjuk, a jövő potenciális energiaforrásai. A gyártó országokban ma is folyik a maradék hasadóanyagok bizonyos mértékű visszanyerése az előállításba. Intenzív tudományos kutatással ezeket a lehetőségeket sokkal tovább tágíthatjuk. Addig is Magyarországon a paksi atomerőmű jogszabály által kötelezetten pénzalapba tesz félre, mely csak az erőmű ún. leszerelésére használható majd fel, és az összeg elegendő lesz a kiégett fűtőelemek akár végleges elhelyezésére is[5] – vagyis a jelen villamosenergia-fogyasztóiként kifizetjük a termelés minden költségét.

(A szerző a Magyar Nukleáris Társaság tagja)

Jávor Tamás
NUBIKI Nukleáris Biztonság Kutatóintézet
Kockázatelemzési Divízió
javor kukac nubiki pont hu

= = = = = =
[1] Rólunk – A Paksi Atomerőmű Zrt. bemutatása (letöltés: 2011. január 21.)
[2] ITER – the new way to energy
[3] Szeredi István (MVM Zrt.): Szivattyús-tározós erőművek helyzete Magyarországon.
Előadás az Energetikai Szakkollégium 2009. őszi félévi sorozatában, BME, 2009. szeptember 10.
Gerse Pál összefoglalója
[4] Szatmáry Zoltán, Aszódi Attila: Csernobil – Tények, okok, hiedelmek. Typotex, Budapest, 2005.
[5]A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.(letöltés: 2011. január 21.)