Kanada legnagyobb városa és gazdasági központja, a 2.5 milliós Torontó nem csak arról híres, hogy Észak-Amerika legbiztonságosabb városa és több mint 100 népcsoport talált otthonára benne. Torontó önkormányzata fogalmazta meg először a világon átfogó klímastratégiáját 1989-ben, amivel a klímaváltozásra adott helyi szintű válaszok úttörőjévé és sok nemzetközi kezdeményes egyik elindítójává vált.
1989-ben Torontó önkormányzata fogalmazta meg a klímaváltozásra adott első helyi szintű választ egy átfogó stratégiában. Az alkalmazkodással és kibocsájtás csökkentéssel egyaránt foglalkozó tervezetben a város kijelentette, hogy az 1988-as szinthez képest 2005-ig 20%-kal lecsökkenti széndioxid-kibocsátását. A tervben leírt célok elérése érdekében a város több területen is konkrét programokkal állt elő, illetve a külön szervezeti egységeket hozott létre. Az 1992-ben felállított Toronto Atmospheric Fund (Torontó Atmoszféra Alap) eddig 50 millió kanadai dollárt fektetett be kibocsájtást- és légszennyezést csökkentő kezdeményezésekbe, mint pl. 300 elektromos jármű beszerzése és használata a tömegközlekedésben, új világítástechnikák alkalmazása (LED lámpák, hatékony kapcsolószerkezetek), és a napenergia integrálása a meleg víz ellátásba. Ezek a kezdeményezések éves szinten kb. 2.7 millió dolláros költség kiadástól kímélik meg a várost.
Szintén az önkormányzat kezdeményezésére jött létre az építőket, kezelőket és épülettulajdonosokat is magába foglaló Better Buildings Partnership (Jobb Épületek Társaság), amely energiahatékony tervezést, építkezéseket és felújításokat támogat. Az együttműködés keretében már több mint 1000 program valósult meg 1.85 millió tonna szén-dioxid és 57 millió dollár megtakarításával. Ennek a kezdeményezésnek köszönhetően jött létre többek közt a Victoria egyetem egész világításrendszerének lecserélése (843 tonna CO2 megtakarítás éves szinten), illetve a West Park Egészségügyi központ hűtési rendszerének felújítása (127 tonna CO2 megtakarítás éves szinten).
Ezenfelül a város a szemétlerakók hulladékából képződött gázokból elektromos áramot állít elő, intézményesen komposztál és szelektíven gyűjti a szemetet, közösségi kerteket tervez, a jelzőlámpák rendszerét energiahatékonyabbá fejlesztette, megújuló energiával látja el több középületét, illetve bevezette az ún. mélytavi vízhűtéses rendszert (Deep Lake Water Cooling), ami a város melletti tó mélyebb rétegeiből áramoltatja fel a hideg vizet a középületek hűtésére, amivel összesen 3 millió kWh-t takarít meg évente.
Torontó hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóságot közösen kell elérni a város lakóival és szervezeteivel. Ezért a város 2008-ban létrehozta a Live Green (Élj zölden) programját olyan zöld kezdeményezésekkel, amelyek a szemléletmódra próbálnak hatni több szektorban is. A támogatási programokra a város összesen 1.8 millió kanadai dollárt szánt 2009-ben. Ennek egyik eleme a Zöld Torontó Díj, amely 2005 óta több kategóriában (Zöld otthon, zöld cég, közösségi kezdeményezések, energiamegőrzés, vízhatékonyság, helyi ételek, zöld design) nyújt pályázati lehetőséget egyéneknek, cégeknek és civil szervezeteknek. A nagy érdeklődés és az egyetemek, közösségek és cégek által végrehajtott ötletesebbnél ötletesebb programok azt mutatják, hogy Torontóban a fenntarthatóság nem csak a városvezetés szintjén dívik. Hasonló célokat szolgál a diákokat támogató ökoötlet pályázat, illetve a szomszédság zöldítés program, amelyre több mint nyolc különféle városi alap nyújt támogatást. A várossal együttműködve civil szervezetek, alapítványok és magáncégek is támogatást nyújtanak a közösségeknek közterek zöldítésére, a mérgező anyagok lecsökkentésére, az energiagazdálkodásra és a légszennyezettség megszüntetésére. A lakókkal és egyéb szervezetekkel ily módon létrejött együttműködés eredménye 31 helyi szintű klímaprogram támogatása 2009-ben. Az anyagi támogatások mellett nagy hangsúlyt fektetnek a felvilágosításra, oktatásra illetve az önkéntesképzésre is. Szintén a programhoz tartozik a Live Green Torontó Fesztivál, amely 2005 óta kerül megrendezésre. Az eredetileg fél napos ünnepség mára két naposra nőtte ki magát és 2009-ben 100 cég és szervezet mutathatta meg zöld teljesítményeit közel 40.000 embernek.
A csökkentési terv mellett a város a klímaváltozás hatásainak alkalmazkodásában is élen jár. A legjelentősebbek program az 1999-ben elindított Heat Health Alert (Hőség – Egészség Riasztás) rendszer és a Hot Weather Response Plan (Hőség Választerv) volt, melynek célja a város polgárainak védelme volt a hőhullámok ellen. Emellett a város önkormányzata 2006-ban kidolgozta a Basement Flooding Protection Subsidy (Alagsori Áradásvédelem Segély) programot, a heves esőzések által megemelkedett vízszint okozta károk orvoslása végett. Ezenfelül a legújabb szmog tervben a város kötelezi az önkormányzathoz tartozó egységeket, hogy olyan szmog tervet dolgozzanak ki szmogveszély esetén, amely kibocsájtás csökkentő lépéseket alkalmaz.
Mindezen programok és kezdeményezések sikerei mellett, azonban meg kell említeni, hogy Torontó 2005-ben nem érte el ambiciózus célját a 20%-os kibocsátás csökkenés terén. Mindenesetre a 2050-es 80%-os csökkentés megvalósulhat hasonló programokkal a többi szektor bevonásával annak ellenére, hogy 2030-ra a lakosság minden jel szerint az 1/6-ával nő majd.
Forrás:
* Better Building Partnership Toronto
* City of Toronto
* ICLEI.2010. Live Green Toronto
* Penney, J. 2008. Climate Change Adaptation in the City of Toronto: Lessons for Great Lakes
* Robinson, P.J. 2005. Barriers to Canadian Municipal Response to Climate Change. Canadian Journal of Urban Research 14:1, 102-120.
