2009 áprilisi hírlevélből
Vizünk és az éghajlatváltozása címmel tartottak nyílt napot az elmúlt hétvégén a Teleki-Wattay kastélyban. A Klímabarát Települések Szövetsége, az MTA Szociológiai Kutatóintézete és a Pomázi Klímakör által szervezett rendezvényen neves hazai és pomázi szakemberek tartottak ismeretterjesztő előadásokat. A rendezvény fővédnöke Vicsi László polgármester volt.
A víz világnapja alkalmából 2009. március 21-én szombaton tartották a "Vizünk és az éghajlatváltozás" című rendezvényt a Pomázi Klímakör az MTA Szociológiai Kutatóintézet szervezésében. Az Önkormányzat, a Pomázi Zenekastély Kht., az Energia Klub, a Levegő Munkacsoport, a Zöldtech Magazin, a Knauf Isolation Kft., a Junkers-Bosch Fűtéstechnika, valamint a Fundamenta Zrt. által támogatott nyílt napot Mécs Gábor a Pomázi Klímakör elnöke nyitotta meg.
Vicsi László polgármester beszédéből megtudhattuk, hogy a klímaváltozásnak helyi szinten is tapasztalható hatásai is vannak. Elmondta, hogy a Dera-patak 1999-es áradása majd 100 milliós kárt okozott a városnak. Ugyanakkor a klímaváltozás által a nyári extrém magas hőmérsékletek is külön feladatokat rónak a településre. A polgármester megjegyezte: Pomáz 2007-ben csatlakozott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Kutatóintézete által indított és Antal Z. László által irányított â01EKlímabarát településekâ01D elnevezésű programhoz.
Antal Z. László felszólalásában kiemelte, hogy a 20 százalékos, 2020-ig előirányzott szén-dioxid kibocsátás csökkentési értéke csupán a politikusok által favorizált szám, de mint ismert, a nemzeti akadémiák tudósai szerint már most 50 százalékkal azonnal csökkenteni kellene a szén-dioxid kibocsátást.
Az előadásokat az éghajlatváltozás vizeinkre gyakorolt globális és lokális hatásairól neves szakemberek, mint Dr. Nováky Béla, Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr. ny. főiskolai tanár, dr. Dulovics Dezső PhD ny. egyetemi docens, Medgyasszay Péter PhD építészmérnök, MBA, Leidinger István tűzoltóparancsnok, valamint Dukay Igor Élő Táj Egyesület elnökei tartották.
Dr. Nováky Béla hidrológusmérnök, Nobel-békedíjas klímakutató, egyetemi docens a globális felmelegedés következményeiről beszélt. Megtudhattuk, hogy még az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete az (Intergovernemental Panel on Climate Change) IPCC előrejelzéseinél is gyorsabb ütemű olvadások várhatóak Földünkön és az ún.: üvegházgázok, mint például a szén-dioxid kibocsátása is nagyságrendekkel magasabb lett az elmúlt időszakban. Az előrejelzések szerint az sem lehetetlen, hogy az átlagos évi középhőmérséklet emelkedése a 4-5 fokot is elérheti a századfordulóra.
Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr. ny. főiskolai tanár, dr. Dulovics Dezső PhD ny. egyetemi docensek előadásukban a Föld vízháztartása és a klímaváltozás kölcsönhatását elemezték. Az előadók elmondták: az éghajlatváltozás miatt a jövőben valószínűsíthető, hogy a levegőnek magasabb lesz a páratartalma, a hóolvadás időpontja korábbi időpontra tolódik át, a felszíni vizek nyári vízhozamai, valamint a vízszintek csökkenése válik majd jellemzővé. Ezek hosszútávon a fogyasztáscsökkenést célzó programok szükségszerűségét, a vízbeszerzés költségeinek növekedését, valamint a vízdíjak emelkedését vonhatják maguk után.
Medgyasszay Péter építészmérnök előadásában többek között az esővíz lakóházakban való hasznosításának lehetőségeit taglalta mint a vízfogyasztás csökkentésének egyik lehetséges módszerét. Az építész kiemelte, ha a drága és élelmiszer minőségű víz helyett az esővizet használjuk locsolásra, mosásra, autó-mosásra, WC-öblítésre vagy takarításra éves szinten, mai árfolyamon számolva, közel 40 ezer forint megtakarítást is el lehet érni.
Leidinger István tűzoltóparancsnok délutáni előadásán elmondta, hogy az éghajlatváltozásra mind a katasztrófavédelemi szerveknek, mind pedig a rendőrségnek is fel kell készülnie. A tűzoltóparancsnok ugyanakkor hangsúlyozta a nyári magas hőmérsékletek miatt keletkező erdő- és bozóttüzek oltási munkálataira való felkészülés fontosságát is.
Végezetül Dukay Igor, a szentendrei Élő Táj Egyesület elnöke a Dera-patak jó ökológiai állapotának fenntartásához szükséges beavatkozásokról beszélt.
A nyílt napon a résztvevők a színvonalas előadások, a környezetvédelmi játszóház, az ökolábnyom-számítás, a környezeti tanácsadás, környezetbarát termékek bemutatója, valamint az épületek energiatanúsítványával (lakcímke) kapcsolatos tanácsadás mellett a Pilis-hegység hét ismert, iható vizű forrásának nedűjét is /mint: János-forrás, Gyopár-forrás, II. Ramszesz-kút, Falmelléki-kút, Lajos-forrás, pilisszentkereszti Szent-kút, Klastrom-kút/ megízlelhették.
