Vári Anna: 
„A Tiszta atomenergia?
Radioaktív hulladékkezelés Magyarországon és külföldön” 
című könyvének 4.1.2. fejezetét közöljük.

[2009 L'Harmattan Kiadó - www.harmattan.hu]

4.1.2 A radioaktív hulladékkezelés megítélése

Az attitűdök fő tényezői
A radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos attitűdök az USA-ban ugyancsak meglehetősen negatívak. Desvousges és tsai. (1993) egy átfogó országos és egy Nevada államban végzett közvélemény-kutatás alapján kimutatták, hogy a tervezett nagyaktivitású hulladéklerakóval kapcsolatos attitűd legfontosabb befolyásoló tényezője az észlelt kockázat, míg a várt előnyök (munkahelyek, kompenzáció, stb.) jóval kisebb szerepet játszanak. Az észlelt kockázat viszont leginkább a hulladékkal kapcsolatos ismeretektől, a szövetségi kormányba vetett bizalomtól, valamint a nukleáris energiával kapcsolatos beállítódásoktól függ (4. ábra). A szocio-demográfiai változók szerepe a kockázatészlelésben kisebb jelentőségű.

Mint arról a bevezetőben beszámoltunk, az atomenergiával kapcsolatos közhangulatot az elmúlt évtizedek során hullámzások jellemezték, amelyek a kritikátlan lelkesedéstől a félelmen és elutasításon keresztül az óvatos közeledésig terjedtek. A radioaktív hulladékkezeléssel kapcsolatos attitűdök elsődlegesen ezt a közhangulatot tükrözik, de – országonként és régiónként eltérő mértékben - más, hulladék-specifikus tényezőktől is függhetnek. Például azokban az országokban, ahol a hulladékkezeléssel kapcsolatos döntések nyitottabbá, participatívabbá váltak az elmúlt másfél-két évtized során, az attitűdök általában pozitív irányba mozdultak el, az intézmények „bezárkózása” vagy a kommunikáció elhanyagolása viszont az ellenkező irányú hatásokhoz vezetett (Vari, 2007; NEA, 2007).

A tartalékképzéssel rokon stratégia az egzisztenciális függetlenedés, az autonómia megteremtése.(Az egyén függetlenedése a politikától, az intézményes világtól, az emberi network-kötelezettségektől, stb.) Ez az adaptációs mód nem támaszkodik a szolidaritásnak, a kooperációnak a korábbiakban említett előnyeire sem, (bár mint nemsokára kitérünk erre, a két önvédelmi mechanizmus ilyenkor sincs egymással feltétlenül ellentmondásban).

Az ENERGIAKLUB és az Energy Cities európai városszövetség polgármesterek és szakemberek számára rendez képzést a települési energiagazdálkodásról és a Covenant of Mayors programról 2011. március 22-én, Budapesten.

Az élelmezés- és az élelmiszer-biztonság megteremtésének hazai feltételrendszerét foglalja össze az Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjainak legújabb kötete. Az Élelmezésbiztonság című tanulmány szerzői összefüggéseiben veszik sorra a vidék, az agrárium és az élelmiszertermelés kérdéseit, rámutatnak az elmúlt húsz év hibás döntéseire, és megoldási javaslatokat vázolnak fel a felelős döntéshozók számára.

A fényszennyezés csökkentését a klímabarát települések is célként tűzték ki maguk elé. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseknek másodlagos hatása is rendkívül fontosak: kevesebb az energiafelhasználás és a kiadások is csökkennek.

Minden élőlény evolúciótól vezérelt, ösztönös feladata, hogy a rendelkezésére álló természeti erőforrások és élelem függvényében szaporodását maximalizálja. Még a Bibliában olvasható, teremtést követő isteni kijelentés is ezt igazolja: „Szaporodjatok, sokasodjatok, népesítsétek be az egész Földet!” A természetes életközösségek adta keretek között azonban általában nincs lehetőség egyetlen élőlény túlszaporodására sem, hiszen a természetes szabályozók, a ragadozók, a vírusok okozta betegségek, valamint az élelemforrás korlátozottsága még a nagytestű csúcsragadozó fajok esetében is jól körülírható határt szab a szaporodás túlfutásának. Speciális, ill. napjainkban mesterséges beavatkozások hatására ellenben előfordulhat, hogy bizonyos élőlényfajok számára látszólag korlátlan erőforrás áll rendelkezésre, ill. eltűnnek a természetes szabályozók, nincs felettes csúcsragadozó és nincs olyan betegség, amely jelentősen megtizedelné az adott állományt.

Előzmények
1999 nyarán vettük meg egy iker családi háznak a délnyugati oldalát. Az épület az 1980-as években készült, a mi részünk alapterülete 5x15 m, falazata B30-as blokktégla, hagyományos homokvakolattal.

Akkor egy szuterén (tároló, lakókonyha, kamra, WC) és egy lakószint (2 szoba, fürdőszoba, WC) volt készen, valamint ki volt alakítva egy belső lépcső a két szint között, mely továbbment az akkori padlástérhez.

Ezt a padlásteret 2003. nyarán tetőtérré képeztük ki ( 2 szoba, fürdőszoba, közlekedő). Így a fűtött alapterület (a szuterénben lévő tárolóval együtt - az ott elhelyezett hőközpont és kazánok miatt - kényszerűen szintén fűtött) közel 200 m2-re növekedett.

A tetőtér kialakítása során természetesen megtörtént a hőszigetelés (10-15 cm perlitbeton a födémen, 15 cm üveggyapot a héjazat felé).

SZÉLSŐSÉGES METEOROLÓGIAI HELYZETEK 2010. MÁJUS–JÚNIUSBAN

BOZÓ LÁSZLÓ – HORVÁTH ÁKOS – ZSIKLA ÁGOTA – HADVÁRI MARIANNA – KOVÁCS ATTILA
Kulcsszavak: Zsófi a és Angéla ciklon, leírás, lezajlás, előrejelzés.

A Zsófi a ciklon hatására rendkívül erős és hosszan tartó vihar pusztított hazánkban. A széllökések több helyen is meghaladták a 120 km/h sebességet. A vihar hatalmas mennyiségű csapadékhullással járt. Mindez jelentős anyagi károkat okozott. A ciklon pusztító hatásának legfőbb oka az volt, hogy hosszú ideig tartózkodott a térségünk fölött. A térségünkben leggyakoribb nyugati alapáramlással átvonuló rendszerek csapadéka nagyobb területeken oszlik el, a hosszú ideig tartó, viharos szelet kiváltó zárt, ciklosztrófikus áramlási rendszer olyankor kevésbé tud kialakulni, illetve nem lesz olyan hosszú életű. Ez a mediterránból felhúzódó ciklon azonban nem ilyen jellegű volt.